rubicon
back-button Vissza
1593. január 27.

Kezdetét veszi Giordano Bruno római pere

Szerző: Tarján M. Tamás

„Lehet, hogy nektek, akik ítéletet hoztok, több okotok van a félelemre, mint nekem, aki elszenvedem azt.” (Giordano Bruno)

1593. január 27-én került Giordano Bruno a római inkvizíció börtönébe, miután a katolikus vallás és világnézet alaptéziseit kétségbe vonó tanításai miatt Velencében a Szent Officium őrizetbe vette őt. Ezzel az aktussal vette kezdetét Giordano hét éven át húzódó római pere, melynek végén a modern világképet megalapozó tudós máglyahalállal bűnhődött korszakalkotó gondolataiért.

Giordano Bruno Nola városában, egy katona gyermekeként látta meg a napvilágot, 1548-ban. A fiatalember Nápolyban kezdte meg tanulmányait, három évvel később pedig belépett a Domonkos Rendbe. Bruno, aki a korban szellemi monopóliumot élvező arisztotelészi tanok mellett például Averroes munkásságával is megismerkedett, már fiatalon „problémásnak” bizonyult, ugyanis szabad gondolkodásából eredően teológiai tanulmányai során kétségeket fogalmazott meg a Szentháromság-tannal kapcsolatban, illetve vitára bocsátotta az ariánus téziseket, ami miatt nagyon hamar eretnekváddal illették.

Mindennek dacára Giordano Brunót 1572-ben pappá szentelték, három évvel később pedig teológiai doktori címmel jutalmazták, ám Nápolyban nem sokáig volt maradása. Elöljárói 1576-ban Rómába küldték az önfejű és provokatív szerzetest, Bruno azonban az inkvizíció fenyegetése elől hamarosan Genovába, majd 1578-ban a kálvinisták fellegvárába, Genfbe menekült. A férfinak itt sem volt sokáig maradása, ugyanis Giordano szabad szellemének a protestantizmus szigorú diszciplínája sem felelt meg; hamarosan kemény kritikával illette a kálvini reformáció intoleranciáját, aminek következtében Genfben is perbe fogták, majd száműzték a városból.

A vándor humanista ezután Toulouse-ba, majd egy újabb vita következményeként Párizsba került, ahol élete látszólag nyugvópontra jutott: III. Henrik francia király (ur. 1574-1589) udvarának elfogadó, nyugodt légkörének köszönhetően egyetemi oktatói állást kapott, 1583-ban pedig az uralkodó Angliába küldte őt, ahol Michel de Castelnau nagykövet védnöksége alatt Londonban és Oxfordban tartott előadásokat, miközben megismerkedett az ottani tudományos élet számos kiváló alakjával. Ebben az időben kötött életre szóló barátságot például Sir Philip Sidney angol költővel is.

A Franciaországban és Angliában töltött évek alatt teljesedett ki Giordano Bruno munkássága, mely

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.