Sir Walter Raleigh engedélyt kap Virginia gyarmatosítására

Szerző: Tarján M. Tamás

1584. március 25-én kelt az a királynői engedély, amellyel I. Erzsébet (ur. 1558-1603) felhatalmazta Sir Walter Raleigh kalózkapitányt észak-amerikai kolóniák létesítésére.

Raleigh a második írországi Desmond-felkelés (1579-1583) idején alapozta meg karrierjét, a királynő oldalán harcolt a katolikus pápai-spanyol csapatok és egyes ír klánok ellen. 1581-ben Londonba ment, Erzsébet kegyence lett, aki számos tisztséget ruházott rá Cornwallban, kinevezte képviselőnek és a flotta helyettes parancsnokának is.

Raleigh 1584-ben tett javaslatot az uralkodónő tiszteletére elnevezett Virginia (Erzsébet ugyanis nem ment férjhez, nem szült gyermeket, uralkodói imidzsébenn fontos volt szüzességének hangoztatása) gyarmatosítására, és bár engedélyt szerzett rá, próbálkozásai nem jártak sikerrel: 1585-ben létrejött egy telep a szárazföld közelében fekvő Roanoke szigetén, Sir Richard Grenville vezetésével, de az ellátási nehézségek miatt alig egy évig létezett, helyőrsége pedig elpusztult a spanyol kalózok ellen vívott harcokban.

Raleigh 1587-ben indította el a második expedíciót Roanoke-ra, ezúttal John White vezetésével, ám a karibi spanyol szigetek fosztogatása fontosabbnak bizonyult számára saját kolóniájának ellátásánál. Ráadásul II. Fülöp (ur. 1556-1598) Nagy Armadája 1588-ban indított támadást Anglia ellen, ezért I. Erzsébet hajózárat rendelt el, ami szintén nem segítette a telep túlélését. Három évvel a megígért időpont után érkezett meg az ellátmány Roanoke szigetére, de 1590-re a telepeseknek nyomuk sem volt, eltűnésükre máig nincs magyarázat.

Sir Walter Raleigh tengeri karrierje nem a kolonizáció, hanem a kalózkodás eredményein alapult, rendszeresen fosztogatta a spanyol flotta aranyat szállító hajóit, zsákmányából az angol korona is részesült. Pozícióját tehát más jellegű ügy miatt vesztette el, amikor 1592-ben Erzsébet börtönbe vetette: kiderült, hogy titokban házasságot kötött a királynő egyik udvarhölgyével, Elizabeth Throckmortonnal. Raleigh büntetése nem tartott sokáig, az első percben szabadon engedték, amikor szükség volt rá a tengereken. Erzsébet haláláig Anglia egyik leghírhedtebb kalóza maradt. I. Stuart Jakab (ur. 1603-1625) hatalomra kerülésével azonban tizenöt évnyi rabság és lefejezés lett a sorsa. A roanoke-szigeti két próbálkozás után 1609-ig kellett várni, mire Virginiában megjelentek az első tartós európai települések.