rubicon
back-button Vissza
1572. augusztus 23.

A Szent Bertalan-éji mészárlás

Szerző: Tarján M. Tamás

1572. augusztus 23-án, késő éjszaka indított véres hajtóvadászatot IX. Károly francia király (ur. 1560-1574) és a katolikus párt vezére, Guise herceg a Párizsban összegyűlt hugenották ellen. A Szent Bertalan éjszakáján kezdődő mészárlás a későbbi napokban kiterjedt az ország számos tartományára, és becslések szerint több mint 10 000 áldozatot követelt.

A protestantizmus a 16. század közepére Franciaországban is megjelent, és elsősorban a Genfben élő Kálvin János tanításaiból táplálkozott. A hugenották viszonylag hamar szemben találták magukat az uralkodó szigorával, II. Henrik (ur. 1547-1559) ugyanis egy, az inkvizícióhoz hasonló bíróságot szervezett, mely később rengeteg „eretneket” juttatott máglyára. Bár Henrik halála – 1559-ben – lehetőséget adott a reformáció számára a kibontakozásra, a három évtizedes politikai instabilitás vallási tolerancia helyett véres háborúk sorát eredményezte. Az özvegy Medici Katalin régenssége idején gyermekkirályok – előbb II. Ferenc (ur. 1559-1560), majd IX. Károly – léptek trónra, akiket a nemesi pártok megpróbáltak a befolyásuk alá vonni. Franciaországban ebben az időben a klikkesedés alapja elsősorban a vallási orientáció volt, így a Guise hercegek a katolikus oldalt képviselték, miközben a protestáns oldalt Louis de Condé herceg és Gaspard de Coligny marsall vezették. A két párt versengése együtt járt a katolikusok és hugenották között eszkalálódó konfliktussal, mely egyre agresszívabb formát öltött: az 1560-as amboise-i összeesküvéssel kezdetét vették a véres leszámolások, melyeknek a Medici Katalin által szervezett poissy-i vallási kollokvium sem tudott véget venni.

Az 1562 márciusában, Vassy-ban végrehajtott mészárlás után kirobbant polgárháború, mely évtizedekre lángba borította egész Franciaországot. A következő tíz évben a fegyverek vették át a szót, és bár a királynő kétségbeesetten próbált újabb és újabb szerződéseket tető alá hozni, a politikai vetélkedéssel fűszerezett vallási küzdelem néhány hónap után ismét kiújult. 1570-ben, a hugenották jogait biztosító saint-germaini szerződés megkötése után aztán egy rövid békeállapot következett, amit 1572 augusztusában Valois Margit, és Condé herceg unokaöccsének, Navarrai Henriknek – a későbbi IV. Henrik királynak (ur. 1589-1610) – az összeházasításával próbáltak megszilárdítani. Az esküvő utáni események azonban gyökeresen ellentétes fejleményekhez vezettek.

A Notre-Dame-ban tartott augusztus 18-i fényes szertartást

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.