rubicon
back-button Vissza
1564. július 25.

I. Ferdinánd király halála

Szerző: Tarján M. Tamás

1564. július 25-én hunyt el I. Ferdinánd magyar király (ur. 1527-1564) és – 1556-tól – német-római császár, az újkori Magyarország első Habsburg uralkodója. A spanyol származású Ferdinánd regnálásának időszaka a török elleni küzdelem és a három részre szakadt magyar állam egyesítésének jegyében telt el, miközben kiépült a királyi Magyarország végvári rendszere és közigazgatása.

Ferdinánd I. Fülöp kasztíliai király és I. (őrült) Johanna királynő (ur. 1504-1555) második fia volt, aki spanyol földön, az Alcalá de Henáres-i királyi rezidencián látta meg a napvilágot, 1503-ban. A herceg gyermekéveit túlnyomó részét családjától elszakítva töltötte, miután apja, a későbbi I. Fülöp (ur. 1504-1506) – ekkor még mint trónörökös – Németalföldet kormányozta, és maga mellett tartotta Ferdinánd bátyját, Károlyt is. Fülöp és Johanna Kasztíliai Izabella (ur. 1474-1504) halála után, 1504-ben ülhetett Kasztília trónjára, de két év múlva a férj életét vesztette, és Johanna apja, II. Ferdinánd aragóniai király (ur. 1479-1516) ragadta magához a hatalmat. Mivel Károly herceg Németalföldön maradt, Johanna támogatói Ferdinándot akarták trónra ültetni nagyapja ellenében, így a későbbi magyar király gyermekkorát gyakorlatilag politikai túszként töltötte az aragóniai udvarban, miközben őrültnek nyilvánított anyját Burgosba zárták.

Miután 1516-ban II. Ferdinánd meghalt, a fiatal főherceg Károly spanyolországi uralmát támogatta, cserében 18 évesen megkapta –  V. Károly néven császárrá koronázott – testvérétől (ur. 1519-1556) az Osztrák Örökös Tartományok irányítását. Ferdinánd az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés révén hamarosan közel került a magyar trónhoz is, 1521-ben ugyanis feleségül vette Jagelló Annát. Miután Ferdinánd sógora, II. Lajos (ur. 1516-1526) életét vesztette a tragikus mohácsi csatában, a főherceg trónkövetelőként lépett fel, és 1526 decemberében egy csonka országgyűlés döntését követően meg is szerezte a királyi címet.

Az osztrák főherceg uralma azonban nem állt biztos alapokon, a köznemesség vezetésével ugyanis a rákosi végzésre hivatkozva – ebben a rendek megfogadták, hogy nem választanak idegen királyt – 1526 novemberében megkoronázták Szapolyai János (ur. 1526-1540) erdélyi vajdát. Miután Perényi Péter koronaőr 1527 során átállt Ferdinándhoz, lehetőség nyílt a Habsburg

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.