rubicon
back-button Vissza
1560. augusztus 7.

Báthory Erzsébet grófnő születése

Szerző: Tarján M. Tamás

1560. augusztus 7-én született Báthory Erzsébet, akit különféle szóbeszédek és egy 1611-es vizsgálat nyomán a magyar történelem legvéresebb gyilkosaként tartanak számon. Bár a neves arisztokrata családból származó grófnő kegyetlenkedései máig vita tárgyát képezik, az asszony a neki tulajdonított tettek nyomán előkelő helyet foglal el a populáris kultúrában. Mindazonáltal felmerül a kérdés, hogy a felsorolt rémtettek a csejtei grófnő valáságos cselekedetei vagy csupán a fantázia szülte vádaskodások.

Báthory Erzsébet a família ecsedi birtokán látta meg a napvilágot, apja Báthory György, anyja pedig a család somlyói ágából származó Báthory Anna volt; az asszony előkelő származásáról tanúskodik, hogy nagybátyja, István mint erdélyi fejedelem (ur. 1571-1586) és – 1576-tól – lengyel király uralkodott. A Báthoryak a 16. század végén kezükben tartották Erdélyt, emellett pedig jelentős birtokokkal rendelkeztek Magyarországon is, ezért Erzsébetet a legmagasabb körökbe házasították be. A grófnő vőlegényét már 11 éves korában kijelölték, 1575-ben pedig már férjhez is adták Nádasdy Ferenc grófhoz, akit bátorsága és kegyetlensége miatt a végvári vitézek körében csak „Fekete Bégnek” hívtak. Erzsébet a mézeshetek után hamarosan a hozományul kapott Csejte kastélyába költözött, ahol idejét nagyrészt magányban töltötte.

Bár Nádasdy és Báthory Erzsébet házasságából hat gyermek származott, a férj és feleség kapcsolata mégsem volt felhőtlen, mivel a Fekete Bég ideje nagy részét a végvidéken töltötte. Nádasdy aztán a tizenötéves háború küzdelmei során, 1604-ben halálos sérülést szerzett, így Báthory Erzsébet már 44 évesen özvegysorsra jutott. Magyari István református prédikátor nyomán már ekkor felröppentek az első hírek arról, hogy Csejte úrnője kastélyában okkult tudományokkal foglalkozik, és ördögi praktikákat folytat, de az ügy II. Mátyás (ur. 1608-1619) trónra lépéséig nem került az érdeklődés középpontjába.

A rémtetteket, melyekkel Báthory Erzsébetet megvádolták, az elmúlt négy évszázad valóságos legendává formálta; ezeket ugyan sokan kritika nélkül elfogadják, de azt le kell szögeznünk, hogy az állítólagos bűnöket soha senki nem bizonyította, sőt, az eljárás végén ítélet sem született. A grófnőnek egyébként rendszerint olyan tetteket tulajdonítottak, melyek indítéka az öregség elkerülése volt: így született meg az a legenda, hogy miután az asszony egy nap meglátta ráncait, dühében az összes tükröt

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.