rubicon
back-button Vissza
1556. március 21.

Máglyán megégetik Thomas Cranmer érseket

Szerző: Tarján M. Tamás

1556. március 21-én égették meg Oxfordban I. (Véres) Mária angol királynő parancsára Thomas Cranmer canterbury-i érseket.

Cranmer szegény nemesi családból származott, így papi pályára szánták, Cambridge-ben 1523-ban megszerezte a teológiai doktori fokozatot. A pestis miatt hamarosan elmenekült és Essexben találkozott VIII. Henrik királlyal (ur. 1509-1547), aki felfigyelt a művelt férfira. Cranmer hamarosan a király bizalmasainak körébe került, Henrik őt bízta meg 1530-ban, hogy bírja rá a pápát Aragóniai Katalinnal kötött házasságának érvénytelenítésére. Cranmer Rómában nem járt sikerrel, ennek ellenére két évvel később V. Károly császár mellett nagyköveti tisztet töltött be, miközben tanulmányozta a németországi lutheránus vallást.

Ekkorra Róma és VIII. Henrik konfliktusa jóval messzebb jutott a válási ügynél, az angol király elszánt magát a pápasággal való szakításra, a vallás megreformálását pedig jelentős részben Cranmerre bízta, aki 1533-tól az anglikán egyház első számú papi vezetője (feje a mindenkori uralkodó), Canterbury érseke lett. Cranmer természetesen érvénytelenítette VIII. Henrik házasságát, de mégsem tekinthetjük őt egyszerű királyi kegyencnek: Thomas Cromwellel együtt nagy érdemei voltak az angol Biblia-fordítás elkészítésében, továbbá az ő nevéhez fűződik a ma is használt szertartáskönyv (1545) és imakönyv (1549) megszerkesztése is. VIII. Henrik halála után, a kiskorú VI. Edward (ur. 1547-1553) idején Cranmer teljhatalommal bírt az anglikán egyházban.

1553-ben azonban váratlan fordulat következett be, mert Edward halálával VIII. Henrik idősebb lánya, Mária szerezte meg a trónt. Mária (ur. 1553-1558) II. Fülöp spanyol király felesége, tehát katolikus vallású volt, ráadásul elég elvakult ahhoz, hogy Angliát még a terror eszközével is megpróbálja letéríteni a reformáció útjáról. Cranmer ráadásul kísérletet tett arra, hogy mást ültessen helyette a trónra, így a hatalomra kerülő királynő árulás vádjával bebörtönöztette őt. Hároméves pere során többször kényszerítették tanai visszavonására, amire hajlandó volt, de végül mégis máglyahalálra ítélték. Tragikus sorsáról Sztárai Mihály tudósított Magyarországon, énekes históriát szentelve az érseknek.