rubicon
back-button Vissza
1541. augusztus 29.

Szulejmán szultán csellel elfoglalja Buda várát

Szerző: Tarján M. Tamás

„A következő napon a törökök kidobálták a Boldogasszony templomából a harangokat. Az oltárképeket leszaggatták. Szent István király állószobrát ledöntötték. Az aranyozott és képekkel ékesített oltárokat kiszórták a templom elé, s kiszórták a márványból és fából faragott angyalszobrokat és a misekönyveket is. Az orgona is elpusztult. A cinsípokat két szekér vitte el a tábori golyóöntőknek.” (Gárdonyi Géza: Egri csillagok)

1541. augusztus 29-én foglalták el Buda várát I. Szulejmán oszmán szultán (ur. 1520-1566) hadai, aminek eredményeként a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált.

A két rivális király, I. Ferdinánd (ur. 1527-1564) és Szapolyai János (ur. 1526-1540) 1538-ban, a váradi békében megegyezett arról, hogy az utóbbi uralkodó halála után Magyarország a Habsburgok kezén egyesül majd, ám ez a titkos szerződés végül soha nem lépett érvénybe. Nem sokkal azelőtt ugyanis, hogy János 1540-ben befejezte életét, még hírt kapott fia születéséről, így végrendeletében nem vetélytársát, hanem a csecsemő János Zsigmondot (választott királyként ur. 1540-1570) nevezte meg örökösének, akit – Fráter György közbenjárására – később a rákosi országgyűlésen is megválasztottak.

Ferdinánd természetesen nem volt hajlandó beletörődni Szapolyai fiának trónra ültetésébe, így 1540 során előbb a Porta hozzájárulását igyekezett megszerezni Magyarország újraegyesítéséhez, majd a birodalmi követek konstantinápolyi kudarca után fegyverrel tört János Zsigmond, Jagelló Izabella királyné és a család támogatói ellen. A Habsburg uralkodó által szervezett hadjárat legfőbb célja Buda meghódítása volt, ezért – a vár elszigetelése érdekében – Ferdinánd vezérei 1541 áprilisában egészen Tokajig megszállták a Felvidék területét. Wilhelm von Roggendorf tábornok május 4-én kezdte meg a királyi székváros ostromát, melynek védelmét Fráter György, Werbőczi István és Petrovics Péter szervezte meg.

Az idős német hadvezér az 1541. évi harcok előtt egyszer – 1530-ban – már kísérletet tett Buda meghódítására, második alkalommal azonban a korábbinál is kevesebb győzelmi eséllyel szállt táborba, hiszen az első ostrom óta eltelt évtizedben új rondellákat és bástyákat emeltek a vár védelmére, ráadásul a védősereg biztonságos vízellátását is megoldották. Mint utóbb kiderült, von Roggendorf nem ok nélkül húzódozott a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.