rubicon
back-button Vissza
1537. október 9.

A diakovári csata

Szerző: Tarján M. Tamás

„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” (Balassi Bálint)

1537. október 9-én vívták a Hans Katzianer vezette német–cseh–magyar–horvát erők a szendrői bég seregei ellen a diakovári ütközetet, melyet katasztrofális kimenetele nyomán utóbb csak az „osztrák Mohácsként” emlegettek. A csatában Katzianer megközelítőleg 25 000 fős hada megalázó vereséget szenvedett egy jóval kisebb török seregtől, amiért utóbb börtönbe vetették, majd orvul meggyilkolták.

Az 1537-es esztendőben úgy tűnt, I. Ferdinánd (ur. 1527-1564) végre megvalósítja koronázási ígéretét, ugyanis – első alkalommal a török háborúk során – támadó hadjáratot szervezett a hódoltság területére. A mintegy 25 000 fős, magyar, német, cseh és horvát erőkből álló hadsereg élére Hans Katzianer, az uralkodó egyik legtehetségesebb hadvezére került, aki az 1528-as szinai ütközetben a rivális magyar király, Szapolyai János (ur. 1526-1540) ellen, Bécs ostroma alatt – 1529-ben – és az 1532-es leobersdorfi csatában pedig az oszmánok ellenében csillogtatta meg tudását.

Miután a fent említett utolsó két összecsapás egyaránt keresztény győzelmet hozott, Ferdinánd az évek során elég bátorságot gyűjtött ahhoz, hogy egy támadó hadjárattal gátat szabjon a lassú török terjeszkedésnek – az egyes pasák és bégek ugyanis „önerőből” több végvárat is elfoglaltak, például Jajcát, Klisszát és Pozsegát –, és visszaszerezze a stratégiai fontosságú erődöket. Ebből a szempontból a Hans Katzianer által kiszemelt Eszék ideális választás volt, hiszen ez a vár őrizte a Dráva legfontosabb átkelőjét, vagyis a Dunántúl és a horvát-szlavón végek szempontjából egyaránt kulcsfontosságú volt. 1537 nyarán minden jel arra utalt, hogy az impozáns keresztény sereg sikerrel jár majd, az ígéretesen induló hadjárat azonban a diakovári csatában rémálomszerű befejezéssel ért véget.

Az 1537. évi szégyenteljes kudarcnak három oka volt, melyek közül kettő valóban Katzianer felelőssége volt, a harmadik azonban Bécset terhelte. A hadvezér először is azzal hibázott nagyot, hogy szeptemberben megfelelő ostromágyúk nélkül kezdett bele Eszék ostromába; ez a hiányosság súlyos következményekkel járt, ugyanis a szultán parancsára megerősített vár elfoglalása komoly tűzerő nélkül lehetetlen volt. Katzianer mulasztása nyomán a királyi hadak gyakorlatilag tehetetlenül

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.