rubicon
back-button Vissza
1533. január 23.

Boleyn Anna felfedezi, hogy gyermeket vár

Szerző: Tarján M. Tamás

„Teljes kétségbeesésbe taszított, ahogy a leveled tartalmán vitatkoztam magammal. Nem tudtam, hogy értelmezzem azt: hátrányomra, ahogy arra számos rész utalt, vagy előnyömre, ahogy azt más helyek sugallták. Teljes szívemből, feltétel nélkül esedezem hozzád szerelmedért, és azért, hogy megismerhessem elméd egészét.” (Részlet VIII. Henrik Boleyn Annának írt egyik korai leveléből)

1533. január 23-án fedezte fel Boleyn Anna, VIII. Henrik (ur. 1509-1547) szeretője, későbbi második felesége, hogy gyermeket vár az angol uralkodótól. Anna terhessége, a remény, hogy végre fiúgyermeke születhet, arra sarkallta a királyt, hogy meggyorsítsa Aragóniai Katalinnal kötött házassága felbontását, és előbb titokban, majd 1533 májusában hivatalosan is elvegye szeretőjét, aki – Erzsébet világra hozatalával – később mégis csalódást okozott neki.

Bár VIII. Henrik hatalmánál fogva a „királyi szeretői” státus páratlan gazdagsággal és fényűzéssel kecsegtetett, Boleyn Anna meghódítása egyáltalán nem bizonyult olyan könnyű feladatnak, ahogy azt ma gondolnánk. A leány, aki nővéréhez, Máriához hasonlóan a francia királyi udvarban szolgált és tanult, Henrikhez fűződő kapcsolatát illetően már teljesen eltérő módon járt el, mint testvére, aki egy ideig ugyancsak a király szeretője volt. Anna 1522 táján került be a londoni udvarhölgyek társaságába, ám csupán 1525-ben, két füstbe ment házassági kísérlet után találkozott VIII. Henrikkel, aki első látásra beleszeretett az akkor körülbelül 20 esztendős leányba (a későbbi királyné pontos születési dátumát nem ismerjük).

Boleyn Anna a jelek szerint igen távolságtartóan bánt a szenvedélyesen udvarló királlyal, így például az 1520-as években több alkalommal is hazautazott családja vidéki birtokára, és gyakorlatilag előbb került be a szigetország politikai elitjébe, mint VIII. Henrik hálószobájába. A fiatal leány tudatosan az „első helyre”, Aragóniai Katalin helyére pályázott, a király bőkezűségének köszönhetően pedig egyre komolyabb befolyásra tett szert: 1529-ben aktívan közreműködött Thomas Wolsey bíboros megbuktatásában, majd kivégzésében, a londoni udvar új erős emberének, Thomas Cranmernek a szövetségeseként pedig támogatta az anglikán elszakadást a katolikus egyháztól. Anna, aki nem egyszerű szerető, hanem művelt és határozott udvarhölgy volt, 1531-ben már elfoglalhatta elődje, Katalin lakosztályát, 1532-ben pedig – Pembroke márkinőjeként – ő lett az első nő, aki saját jogán

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.