Szapolyai János hadai ostrom alá veszik Palota várát

Szerző: Tarján M. Tamás

1533. április 14-én kezdődött meg Palota ostroma, amelyet a Szapolyai János király (ur. 1526-1540) pártján álló Laszky Jeromos és Hasszán bég török segédcsapatai indítottak a várban székelő Móré László rablólovag ellen.

Móré az ország két részre szakadása utáni idők egyik klasszikus kalandor figurája volt, I. Ferdinánddal (ur. 1527-1564) és I. Jánossal szemben is a saját érdekeit védte, hasznot húzott a két király vetélkedéséből, azonban túlzottan egyértelműen kinyilvánította, hogy egyik uralkodót sem tartja sokra. Ferdinánd és János így nem hivatalos úton megegyezett a Dunántúlt fosztogató Móré László félreállításáról, az 1533-ban kötött ideiglenes fegyverszünet után Szapolyai engedélyt kapott Palota ostromára.

A vár ostroma nem feltétlen jellemóriások csatájáról szólt, a rablólovaggal szemben az ostromot ugyanis az a Laszky Jeromos vezette, aki 1527 után konstantinápolyi diplomáciai szolgálatai révén emelkedett fel Szapolyai udvarában, és ebben az időben már Lodovico Gritti ékszerkereskedővel szövetségben a szultán javára dolgozott, annak reményében, hogy királya félreállításával Gritti kezére játszhatja Magyarországot, és megszerezheti magának Erdélyt.

Szapolyai seregei Simontornya alatt gyülekeztek, onnan vonultak Palota alá, melynek ostroma május végén ért véget, igaz, sikertelenül, mert Móré – segítségszerzés ürügyén – már a harcok második hetében elmenekült a várból, igaz, gyermekei török kézre kerültek. Érdekesség, hogy Palota ostroma során használtak először Magyarországon aknákat, melyeket a gyenge falaknál cseh bányászok helyeztek el.

A Habsburg–Szapolyai béke ingatag voltát jelzi, hogy a keleti országrész királyának seregei nem vonultak azonnal vissza, hanem Sümeg, Tihany és Veszprém feldúlására indultak. Móré a szlavóniai Rohoncon rejtőzött el egy időre, de hamarosan török fogságba esett, és mivel 1526-ban Török Bálinttal együtt sikeresen küzdött Nándorfehérvárnál egy nagyobb török alakulat ellen, a hírhedt Jedikulába, vagyis a Héttorony börtönébe zárták. Móré László szerepel Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban is, melynek első részében a Cecey-házba érkező Dobó István éppen a Palotáról megszökött rablóvezért próbálja felkutatni.

Palota 1533 után Laszky Jeromos kezébe került, ám miután Gritti a következő évben meggyilkoltatta Czibak Imre váradi püspököt, és fogságba esett, összeesküvésükre fény derült, a diplomata börtönbe került, ahonnan kiszabadulva már Ferdinándot támogatta. A palotai ostrom és az ott megjelenő személyek pályafutása hűen mutatja be az ország kettészakítottságából következő bizonytalanságot, a két koronás fő által teremtett mozgásteret, melyet sajnos a legtöbb kalandor politikus és hadvezér saját előnyére használt ki, tovább gyengítve ezzel az Oszmán Birodalommal szemben Magyarországot.