rubicon
back-button Vissza
1532. augusztus 5.

Megkezdődik Kőszeg ostroma

Szerző: Tarján M. Tamás

1532. augusztus 5-én kezdte meg I. Szulejmán oszmán szultán (ur. 1520-1566) hatalmas hadserege a kicsiny Kőszeg várának ostromát, melyet Jurisich Miklós kapitány – majdnem százszoros túlerővel szemben – 25 napon át hősiesen védelmezett.

Szulejmán, aki Mohács után Habsburg Ferdinánd (ur. 1527-1564) és Szapolyai János (ur. 1526-1540) királyok vetélkedését használta fel a magyarországi hódításokra, az 1529-es év során megostromolta Bécset, és kis híján el is foglalta a császári dinasztia székhelyét. Ferdinánd a következő években többször próbált békét szerezni a Szapolyai pártjára álló szultánnál, a Porta azonban rendszerint elfogadhatatlan feltételeket szabott neki. Szulejmán nem kevesebbet követelt, mint Magyarország teljes hűbéri alávetését, ezenfelül pedig magát Bécset is az igényelt területek listáján rögzítette. Ferdinánd természetesen elutasította az ajánlatot, de helyzete reménytelenségét jelzi, hogy még 1532 tavaszán is indított követeket Konstantinápolyba – azok azonban már Szulejmán és Paragli Ibrahim nagyvezír felvonuló seregeivel találkoztak.

Mint minden hadjárat esetében, úgy az 1532-es küzdelmek kapcsán is állandó vitatéma az oszmán hadak mérete, amit a kutatók 80 és 120 000 fő között valószínűsítenek – egy olyan pici vár ostroma esetében, mint Kőszeg, ez szinte mindegy is –, ehhez jött még hozzá a korabeli Európa legerősebb tüzérsége, a híres falkonágyúkkal és a rettegett török ostromágyúkkal. A szultán úti célja az 1532-es évben ismét Bécs volt, a császárvárost azonban valamilyen oknál fogva nem a hagyományos, Duna mellett húzódó hadi útvonalon akarta elérni – feltehetően az élelmiszerellátás játszott ebben szerepet –, hanem főseregével inkább a Dunántúlon vonult keresztül.

Ez a döntés aztán nem bizonyult túl szerencsésnek, mivel az esetlegesen nagyobb ellátmány nem kárpótolta a szultánt azért az időveszteségért, amit a keskeny dunántúli útvonalak okoztak; bár az oszmán haderő sehol nem ütközött ellenállásba, mégis augusztus 5-ét írtak már, mire Szulejmán megközelítette a határ közelében fekvő Kőszeg várát. Ekkorra Bécs városa előtt már jelentős keresztény sereg gyűlt össze, amit Ferdinánd elsősorban bátyja, V. Károly császár (ur. 1519-1556) és a német-római rendek adományai révén toborzott. A történészek úgy vélik, a tekintélyes birodalmi haderő késztethette arra a szultánt, hogy a kicsi és gyakorlatilag jelentéktelen Kőszeg ostromába fogjon.

A várat ebben az időben a horvát Jurisich

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.