rubicon
back-button Vissza
1530. augusztus 25.

Rettegett Iván születése

Szerző: Tarján M. Tamás

1530. augusztus 25-én született IV. (Rettegett) Iván (ur. 1547-1584), az Orosz Birodalom első cárja. A kiemelkedő államszervezői tehetségéről és mentális betegségéről egyaránt elhíresült uralkodó majdnem négy évtizeden keresztül irányította országát, ez idő alatt pedig a későbbi orosz vezetők valamennyi archetípusát felmutatta: egy személyben volt bölcs reformer, gondoskodó cár-atyuska és véreskezű diktátor.

Iván III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem (ur. 1505-1533) és Elena Glinszkaja fia volt, akit – apja halála miatt – már háromesztendős korában megválasztották a terjeszkedő ortodox állam fejének. Az első években a cár édesanyja, Elena vitte a birodalom ügyeit, de öt évvel később ő is elhunyt – vélhetően megmérgezték –, és a fiatal Iván a bojárok befolyása alá került. A fiatal uralkodó az alávetettség állapotának nemsokára kreatív módon vetett véget: 1547 januárjában megkoronáztatta magát a Monomakhosz-koronával, és felvette a cári címet, mellyel addig hagyományosan az ószövetségi királyokat illették; Iván tehát szakralizálta uralmát, és nagy erővel vetette bele magát az államszervezésbe. A cél természetesen a modernizáció és a központosítás volt, amivel a korábbi európai struktúrákat helyezte át az orosz környezetbe. Létrehozta a területi alapon szerveződő gyűlést, a zemszkij szábort, emellett pedig főnemesi és egyházi tanácsokat alapított, hogy kellő támogatottságot biztosítson magának.

IV. Iván nevéhez fűződött az első állandó orosz hadsereg megszervezése, mellyel – az 1550-es években – a kazáni és asztraháni kánságot is meghódította, miközben expedíciókat szervezett az Urálon túli Szibéria felderítésére. Az első cár eközben arra is jelentős energiát fordított, hogy ablakot nyisson Európára, egy balti-tengeri orosz kikötő megépítését azonban a lengyelek, svédek és dánok együttes erővel akadályozták meg. Ennek dacára 1552-ben, a messzi északon – angol segítséggel – megszületett Arkhangelszk, és ezen az útvonalon keresztül Oroszország intenzív kereskedelmi kapcsolatokat építhetett ki Európával. Iván reformjai kulturális szempontból is fellendülést hoztak: túl azon, hogy az orosz ortodoxia egészen Egyiptomig kiterjesztette befolyását, a keleti országban ebben az időben honosodott meg a könyvnyomtatás, és ekkor épült fel például – Posztnyik Jakovlev tervei alapján – a Vaszilij Blazsennij-székesegyház is, mely a Kazáni Kánság felett aratott győzelemnek állított emléket.

Iván

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.