rubicon
back-button Vissza
1526. január 14.

Habsburg-Valois békeszerződés Madridban

Szerző: Tarján M. Tamás

1526. január 14-én kötötte meg V. Károly német-római császár (ur. 1519-1556) és spanyol király a foglyul ejtett I. Ferenc francia uralkodóval (ur. 1515-1547) a madridi békét, mely lezárta az itáliai háborúk 1521–26 közötti szakaszát. A Valois uralkodó kiszolgáltatott helyzetéből eredően Madridban olyan szerződés született, ami a Habsburg uralkodó javát szolgálta, ám Károly végül nem ért célt, hiszen hazatérése után Ferenc semmisnek nyilvánította a szerződést, és új szövetséget alapított a visszavágás érdekében.

Bár az 1494-ben, VIII. Károly francia király (ur. 1483-1498) hadjáratával megkezdődő itáliai háborúk az 1515-ös marignanói csatával és a következő évi noyoni és brüsszeli békével látszólag véget értek, a félsziget mégsem élvezhette sokáig a békét. Alig telt el öt esztendő, és I. Miksa német-római császár (ur. 1493-1519) halála újabb nagyhatalmi konfliktust robbantott ki, trónjára ugyanis a Habsburg-házból származó Károly spanyol király és Valois Ferenc, a francia korona birtokosa is pályázott. A visszaélésektől, fenyegetésektől és vesztegetésektől sem mentes választási procedúra végén, 1519 júniusában aztán a Habsburg jelölt szerezte meg a császári címet, ezzel azonban szinte törvényszerűvé vált egy újabb háború kezdete, hiszen Franciaország nem tűrhette, hogy minden oldalról a rivális dinasztia birtokaival legyen határos.

A küszöbön álló küzdelem fő színterének újfent Itália ígérkezett, főleg azután, hogy I. Ferenc a „tengerek királynőjével”, Velencével lépett szövetségre tervei megvalósítására. Ami V. Károly pozícióit illeti, az angol VIII. Henrik (ur. 1509-1547) támogatásának megszerzése mellett közvetett módon a reformációból is hasznot húzott, hiszen Luther fellépése után az eredetileg Ferencet pártoló X. Leó pápával is közös platformra került. A Habsburgok ezenfelül Magyarországot is szövetségeseik között tudhatták, II. Lajos királyunk (ur. 1516-1526) azonban az 1521-ben kezdődő háborúskodástól semmi jót nem várhatott, hiszen az európai konfliktus következtében a császári dinasztia jóval kevesebb támogatást nyújtott a déli végvárrendszert fenyegető oszmánok ellen.

Bár magyar–török viszonylatban az 1521-ben kezdődő háborúskodás katasztrofálisan alakult, a nyugati hadszíntereken ez egyáltalán nem bírt jelentőséggel, ugyanis ott vitathatatlanul a Habsburgok kerekedtek felül. Jóllehet, az 1521-es esztendő végén – Navarra, Itália és Németalföld lerohanásával – I. Ferenc „lépett” először,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.