rubicon
back-button Vissza
1521. május 18.

I. Szulejmán megindul seregével Magyarország ellen

Szerző: Tarján M. Tamás 1521. május 18-án indította meg első hadjáratát Magyarország ellen I. Szulejmán (ur. 1520-1566), az Oszmán Birodalom szultánja.

Szulejmán 1520 őszén örökölte a trónt a Mameluk Birodalmat meghódító és a perzsákat Csáldiránnál legyőző I. Szelimtől (ur. 1512-1520), ekkor Magyarország hivatalosan már közel négy évtizede békében élt az oszmánokkal. A „béke” ellenére a végvárvonal mentén változatlanul zajlott a küzdelem a magyar vitézek és a rendszeresen portyázó könnyűlovasok között, többnyire magyar sikerrel, de a látszat csalóka volt. Először is, Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) halála óta a végvárak állapota folyamatosan romlott, katonasága, felszerelése fogyott, miközben számos támogató erőt (például Nándorfehérvár tüzérségét vagy a Száva vonalát védő hajóhadat) leépítettek. A „békeévek” során Dubicánál, Jajca és Klissza mellett kivívott győzelmek nem egy egész birodalmat, hanem csupán határ menti csapatokat tartóztattak fel.

II. Lajos (ur. 1516-1526) Magyarországa nem volt felkészülve egy háborúra, ennek ellenére a Szulejmán megbízásából Budára érkező Behrám csausszal nem hosszabbították meg a fennálló békét, hanem hónapokon át egyeztettek a pápai és a császári udvarral, mindhiába. A szultán megalázónak érezte követe több hónapos késlekedését, ezért 1521. május 18-án maga döntötte el a kérdést: mintegy 60 000 fős, európai és ázsiai csapatokból álló seregével megindult birodalma törzsterületéről Magyarország ellen.

A Szófiában összeülő diván (haditanács) több haditervet is készített, de elsősorban Nándorfehérvár és Szabács ostromát vette számításba. Szulejmán és alvezérei, Ahmed ruméliai beglerbég és Piri Mehmed nagyvezír emlékeiben még élénken élt Hunyadi János 1456-os győzelme, nem volt tudomásuk arról, hogy Magyarország kétségbeejtő állapotban áll velük szemben. Az anatóliai hadak végül június 20-án Szabácsot, a ruméliaiak öt nappal később Nándorfehérvárt vették ostrom alá, miközben a szultán hajóhada akadálytalanul hajózhatott fel a Dunán.

A magyar királyi udvarban nem tudtak a török támadás megindulásáról, az ország vezetői sokkal inkább a Báthory István nádor és Szapolyai János vajda vezetésével vívott bárói-köznemesi politikai küzdelemmel voltak elfoglalva, mintsem a határok védelmével. Az ostrom hírére az erdélyi vajda becslések szerint 15 000, a király 20 000 fős haderőt gyűjtött össze, ezek a csapatok azonban tétlenül szemlélték, ahogy Szulejmán erői két hét után

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.