rubicon
back-button Vissza
1521. augusztus 13.

Cortez elfoglalja az aztékok fővárosát

Szerző: Tarján M. Tamás

1521. augusztus 13-án foglalta el Fernando Cortez spanyol konkvisztádor az Azték Birodalom fővárosát, a százezres lakosságú Tenochtitlánt. Cortez, aki két évvel korábban mindössze néhány száz katonával szállt partra Veracruznál, ezzel a hódítással szétzúzta az amerikai kontinens egyik legerősebb birodalmát, és megalapította az első újvilági spanyol alkirályságot.

Tenochtitlánt, az Azték Birodalom fővárosát még a 14. század első felében alapították az aztékok, akik – a mai Mexikóváros környékén letelepedve – hamarosan fejlett mezőgazdasági és kézműveskultúrát hoztak létre. A Texcoco-tó szigetére épített Tenochtitlán kétszáz éven belül majdnem 250 000 lakost tömörítő metropolisszá duzzadt, épületeivel, templomaival, piramisaival pedig Velence, Párizs és Konstantinápoly szépségével is versenyre kelt. A főváros az Azték Birodalom legfejlettebb területe volt, modern csatornarendszerrel, vízvezetékkel, és – középkori európai társaihoz képest – páratlan tisztasággal várta az első felfedezőket.

Tenochtitlánból kiindulva aztán az aztékok – a 14. század során – meghódították a mai Mexikó területének jelentős részét; uralmuk alá vonták a környező törzseket és országokat, akik éves adóval – pénzzel és az emberáldozatokhoz szükséges férfiakkal – tartoztak a királynak. Az azték civilizáció fénykora éppen a spanyolok érkezésekor – 1502 óta – uralkodó II. Montezuma király (ur. 1502-1520) idejére esett, de a partra szálló európai hódítók két esztendő alatt romba döntötték a világ egyik legfejlettebb birodalmát.

A „felelős” a szegény sorból felkapaszkodott Fernando Cortez volt, aki a híres Diego Velázquez szolgálatában a parancsnokságig küzdötte fel magát a gyarmati ranglétrán: Cortez 1504-ben érkezett a karibi szigetvilágba, részt vett Kuba meghódításában, és egy ideig Hispaniola központjának, Santiagónak volt az első embere. Az 1518-as esztendő során a sziget kormányzója, Velázquez expedíciót hirdetett a kontinens partvidékének felkutatására, és először Cortezt jelölte ki a feladatra, de később – mivel az sikkasztás gyanújába keveredett – visszavette tőle a tisztséget. A konkvisztádor azonban szinte már a kezében érezte Amerika mesés kincseit, és azokról nem is mondott le egykönnyen; a kormányzói tiltás ellenére megszervezte az expedíciót, és 1519 márciusában 500 konkvisztádorral partra szállt Tabasco tartományban, ahol megalapította Veracruz városát.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.