Cortez partra száll Veracruznál

Szerző: Tarján M. Tamás

1519. március 13-án szállt partra Fernando Cortez konkvisztádorjaival, hogy felfedezze és Spanyolország nevében birtokba vegye a kontinentális Újvilágot.

Cortez expedíciója két sikertelen próbálkozás indult, amit külön nehezített, hogy Kuba kormányzója, Diego Velázquez de Cuéllar elvette tőle a parancsnoki tisztet. Cortez mégis elindult, ezzel pedig kockázatos játékba kezdett, hiszen a majdani visszatéréskor lázadásáért halálbüntetés várt rá. Ezért süllyesztette el – közismert módon – valamennyi hajóját Veracruznál, mert meg akarta mutatni katonáinak, nincs visszaút.

Cortez partraszállása után ügyes taktikával egymás ellen fordította az indián törzseket, mindössze 500 emberével két év alatt romba döntötte a kontinens egyik leghatalmasabb államát, Montezuma király Azték Birodalmát. Az azték kultúrát megsemmisítő hadjárat során a spanyolokat nem csak diplomáciai taktikájuk segítette, hanem az indiánok számára ismeretlen fegyverek ereje is: a Cortez által hozott ágyúk és puskák épp annyira rémisztően hatottak, mint az Újvilágban ismeretlen lovak; a lovasokat az aztékok sokáig az állattal egybenőtt szörnyeknek hitték.

A konkvisztádor „érdemeiért” később I. Károly spanyol király (aki V: Károlyként német-római császár volt) megbocsátotta engedetlenségét, sőt, Cortezt nevezte ki az általa meghódított Új-Spanyolország helytartójává, amely tisztet 1521 és 1524 között töltötte be. Kevéssé ismert, de Mexikó meghódítása után Cortez szervezte a Kaliforniai-félsziget felfedezésére küldött expedíciókat is.