rubicon
back-button Vissza
1492. augusztus 3.

Kolumbusz Kristóf elindul Amerikába

Szerző: Tarján Tamás

1492. augusztus 3-án indult el Palos kikötőjéből Kolumbusz Kristóf három hajója, a Santa Maria, a Nina, a Pinta, hogy az Atlanti-óceánon nyugati felé haladva elérjék Kínát és a Távol-Keletet. Az Amerika felfedezésével végződő expedíció a történelem egyik legjelentősebb utazása volt, mely új szakaszt hozott a portugálok által megkezdett gyarmatosítás folyamatában.

A genovai származású tengerész, Kolumbusz már az 1480-as évek közepétől támogatókat keresett azon tervéhez, hogy nyugat felé hajózva elérje a gazdag fűszertermő vidékeket. Mivel a hajós Lisszabonban telepedett le, ötletével elsősorban II. János királyt (ur. 1481-1495) próbálta megnyerni magának, de portugál földön csak elutasításra talált. A luzitán hajósok ugyanis ekkor már több évtizede azon dolgoztak, hogy Afrika megkerülésével jussanak el Indiába, ami éppen Kolumbusz feltűnése után hozott sikert: Vasco da Gama 1488-ban elérte a Jóreménység fokát, ahonnan az áhított cél már csak egy ugrásra tűnt. Portugáliának tehát nem állt érdekében a bizonytalan nyugaton kísérletezni, és ezt János 1488-ban egyértelműen Kolumbusz tudtára adta.

A tengerész ekkor a Spanyolországot de facto egyesítő katolikus uralkodókat, Aragóniai Ferdinándot (ur. 1479-1516) és Kasztíliai Izabellát (ur. 1474-1504) kereste meg ötletével, de a házaspár nem ígért neki semmi bizonyosat, mert ebben az időszakban elsősorban a Granada elleni háborúval, a reconquistával volt elfoglalva. Szimbolikus jelentőségű is lehet, hogy az expedíció szempontjából sorsdöntő találkozásra éppen Alcázarban, a muszlimok elleni eredményes háborút követően került sor; a katolikus uralkodók a fenti kastélyban fogadták el Kolumbusz kérelmét, admirálisi címmel ruházták fel, és három hajót adtak számára, melyhez a palosi kikötőben gyűjthetett legénységet. A Santa Maria, a Nina és a Pinta, Kolumbusz gyors szervezésének köszönhetően, 1492. augusztus 3-án este elindulhatott az ismeretlen nyugati félteke felfedezésére.

Az expedíció nem indult túl szerencsésen a genovai tengerész számára, ugyanis egyik hajója sérülése miatt már a Kanári-szigeteknél kikötőbe kellett vonulnia. Kolumbusz csak szeptember 6-án indulhatott tovább nyugat felé, de útja a továbbiakban sem a tervek szerint alakult: először az iránytű „rendetlenkedése” okozott problémát, idővel pedig az utazás látszólagos eredménytelensége okozott konfliktust. Kolumbusz azért indult nyugat felé, mert hitt a gömb alakú Föld ideájában, ugyanakkor számításai és szerzett információi alapján

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.