rubicon
back-button Vissza
1453. május 29.

Konstantinápoly az oszmánok kezére kerül

Szerző: Tarján M. Tamás

1453. május 29-én foglalta el II. Mehmed oszmán szultán Konstantinápolyt, ezzel megszűnt az ezeréves Bizánci Birodalom, a keleti kereszténység legfőbb központja.

Miután 1451-ben az ambiciózus, 19 esztendős II. Mehmed (ur. 1451-1481) került az Oszmán Birodalom élére, a fiatal uralkodótól várt enyhülés helyett a hanyatló Bizánc egy újabb háborúra kellett felkészüljön. Az egykori Keletrómai Birodalom, a Mediterráneum régi ura már csak a gigantikus fővárost és a Boszporusz és a Dardanellák szorosainak néhány erődítményét tartotta a kezében, melyek révén ellátását biztosíthatta. Hogy elfoglalhassa Konstantinápolyt, a fiatal oszmán uralkodó 1452 elején erődöt építtetett a Boszporusz északi bejáratához, és egy 120 hajóból álló flottát szereltetett fel, ezzel elvágta a város utánpótlását, és lehetőséget teremtett Bizánc roppant falainak ostromára.

Az utolsó császár, XI. Konstantin (ur. 1449-1453) 1452 decemberében segélykérő levelet írt IV. Miklós pápának, ám az európai politikai helyzet – az éppen befejeződő százéves háború, a német széttagoltság, Magyarország 1448-as rigómezei veresége – nem tette lehetővé egy keresztes háború indítását, bár az ortodox birodalom még az utolsó pillanatokban is Hunyadi felmentő seregeiben reménykedett. Az ostrom idejére csupán néhány utánpótlást szállító pápai gálya, velencei és genovai hajók, valamint Giovanni Giustiniani 700 fős különítménye érkezett a város védelmére. A Bizánci Birodalom 9000 védővel és 20 kilométer hosszú falrendszerrel nézett farkasszemet II. Mehmed 70 000 főre tehető oszmán hadaival.

Az ostrom a tengeren és a Theodosius által emeltetett falak mentén párhuzamosan kezdődött meg. Előbbi helyen Szulejmán Bej parancsnoksága alatt az oszmán hajók próbálták megsemmisíteni a bizánci flottát, ami április végére sikerült is. Ezután a török seregek már ostrom alá vették az Aranyszarv-öböl erődjeit, ezáltal pedig szétdarabolták a várost védő csapatokat. Az oszmánok technikai fölényt is képviseltek a védőkkel szemben, mivel a 7-10 000 főre tehető janicsár hadtest ekkor már kézi lőfegyverrel rendelkezett, egy – állítólag magyar nemzetiségű – Orbán nevű ágyúöntő révén pedig II. Mehmed olyan ágyúkat birtokolt, melyek komoly kárt tettek a falakban. A bizánciaknak is voltak lőfegyvereik, de ezek még arra is elégtelennek bizonyultak, hogy az ostromló flottát elsüllyesszék.

Annak ellenére, hogy az oszmánok április végére már jelentős sikereket mutattak fel, II. Mehmed alvezérei

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.