rubicon
back-button Vissza
1415. július 6.

Husz Jánost megégetik a konstanzi zsinaton

Szerző: Tarján M. Tamás

1415. július 6-án égették meg a máglyán Husz János cseh prédikátort, John Wycliffe angol hittudós tanainak hirdetőjét, a róla elnevezett huszita egyház szellemi atyját. Husz – többek között – a pápai főhatalom megkérdőjelezésével, a Bibliához való visszatéréssel, és a két szín alatti áldozással a reformáció legfontosabb előfutára lett, aki tanaiért életét is feláldozta.

Husz János – a vezetéknevét adó – Husinec faluban látta meg a napvilágot, feltehetően az 1369-es esztendő során. Tanulmányait Prága egyetemén végezte, majd pappá szentelték, a századforduló után pedig a filozófiai fakultás rektori feladatait is ellátta. Husz minden bizonnyal itt ismerkedett meg a 14. század végi angol prédikátor, John Wycliffe tanaival, aki tagadta a pápa egyház feletti főségét, a papság apostoli szegénységének visszaállítása érdekében prédikált, és azt vallotta, hogy az igaz keresztény vallásgyakorlás csak a Szentírás betűjének szigorú tiszteletével lehetséges. Az angol–cseh udvarok házassági kapcsolata révén a wycliffe-i eszmék 1400 körül jutottak el Prágába, és hatalmukba kerítették Huszt, aki 1402 után a Betlehem-kápolna szószékéről és egyetemi katedrájáról elterjesztette azokat egész Csehországban.

A prédikátor tanai hamarosan rendkívül népszerűvé váltak, Prága és más városok polgársága mellett szimpatizált vele az egyházi társadalom nagy része, de még IV. Vencel király (ur. 1378-1419) is, aki felesége gyóntatójának éppen Husz Jánost jelölte ki. Az egyházzal szemben megfogalmazott kritika ebben az időben különösen aktuális volt, hiszen az avignoni „fogságot” követően, 1378-ban a nyugati kereszténységen belül is szakadás következett be, mely során az Avignonban és Rómában uralkodó pápák állandó hatalmi harcot vívtak egymással. Az európai koronás fők 1408-ra Pisa városában zsinatot tartottak, hogy eldöntsék a kérdést, ez a gyűlés azonban csak fokozta a zűrzavart, miután 1409-ben – XII. Gergely és XIII. Benedek mellett – V. Sándort is pápának választották. Sándor rövid uralma után XXIII. János lett a – harmadik – pápa.

Ezen visszás állapotok között szinte törvényszerű volt, hogy a világi hatalom főségét hirdető wycliffe-i tanok – többek között – Csehországban is támogatást kaptak, a mise során felmutatott áldozat átalakulásáról szóló dogma – tudniillik, hogy a kenyér és bor átalakul Krisztus testévé – tagadása azonban hamarosan eretnekgyanúba keverte a prédikátort. Prága érseke, Zbynek Zajic már

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.