rubicon
back-button Vissza
1313. június 16.

Giovanni Boccaccio születése

Szerző: Tarján M. Tamás

1313. június 16-án született Giovanni Boccaccio itáliai költő, a reneszánsz egyik legjelentősebb előfutára, humanista tudós, és diplomata, a Dekameron című világhírű novellacsokor szerzője.

Mivel Boccaccio törvénytelen gyermekként látta meg a napvilágot, születéséről számos, egymásnak ellentmondó teória él a köztudatban. Az biztos, hogy a humanista apja Boccaccio di Chellio firenzei bankár volt, de anyja kilétét homály fedi, ahogy születési helye is ismeretlen – egyesek Párizsból, mások Firenzéből, ismét mások pedig apja szülővárosából, a toszkán Certaldóból származtatják őt. Boccacciót édesapja nevelte fel, aki kereskedelmi pályára próbálta orientálni fiát, de a tudományok iránt érdeklődő gyermek – nápolyi tartózkodásuk idején – inkább a kánonjogi tanulmányokat választotta. Felnőtt emberként aztán nem csak a jog, de a tudomány minden ágazata iránt élénk érdeklődést mutatott, miközben bekerült Nápoly Anjou uralkodóinak udvarába, I. Johanna királynő (ur. 1343-1381)idején pedig egy ideig a sénéchali – udvarmesteri – posztot is betöltötte.

Boccaccio dél-itáliai tartózkodása idején ismerte meg élete nagy szerelmét, egy Fiametta álnévvel illetett nemesasszonyt, aki mellett aztán számos csalódást élt át, ez pedig rányomta bélyegét első műveire (például a rejtélyes hölgyről írt regényére). Általunk nem ismert okokból – talán épp Fiametta miatt – Boccaccio a negyvenes évek elején elhagyta Nápolyt, és diplomáciai szolgálatait felajánlva számos itáliai városban próbált magának pozíciót szerezni. Ebben az időszakban kötött barátságot a padovai Francesco Petrarcával, kora költészetének legnagyobb alakjával, aki aztán munkásságára is ösztönző hatással bírt.

Az Európát sújtó nagy pestisjárvány 1348 során Itáliát és Firenzét is végigdúlta, magával ragadta Boccaccio családjának számos tagját, ezért a költő-tudós hazatért, hogy átvegye örökségét. Ekkor a firenzei kormányzat szolgálatába fogadta a humanistát, és diplomáciai küldetései során Boccaccio felfedezhette Európát: eljutott például a távoli Brandenburgba, és a pápák akkori székhelyére, Avignonba is. A gyilkos járvány sújtotta toszkán város látványától, és a humanista életérzéstől ihletve írta meg aztán élete fő művét, a tíz nap történetét elmesélő Dekameron című novellacsokrot, melynek pestis elől elzárkózó szereplői – történeteiken keresztül – Boccaccio életfilozófiáját, az életöröm és érzések szabadságának és a szellemi korlátok ledöntésének

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.