rubicon
back-button Vissza
1312. június 15.

Károly Róbert legyőzi az Abákat a rozgonyi csatában

Szerző: Tarján M. Tamás

1312. június 15-én győzedelmeskedett Károly Róbert magyar király (ur. 1307-1342) az Aba nemzetség seregei felett a Rozgony mellett vívott ütközetben. Ezzel a diadallal az Anjou uralkodó tekintélyt szerzett magának az oligarchák által szétszabdalt országban, és bár a rozgonyi ütközet nem hozott hirtelen változást, megindította I. Károlyt azon az úton, melynek végén újraegyesítette Magyarországot.

Miután az Árpádok kihaltak, a 13. század második felében fokozatosan erősödő bárói famíliák kihasználták a trón betöltésénél támadt zűrzavart, és miközben más-más jelölteket – Vencelt, Ottót, illetve az 1301 óta Magyarországon tartózkodó Anjou Carobertót, azaz Károly Róbertet – támogattak, az ország egyes részein az uralkodónak megfelelő hatalomra tettek szert. A legjelentősebb oligarchák közé tartozott például a felvidéki önkényúr, Csák Máté, az erdélyi vajda, Kán László – aki odáig merészkedett, hogy Wittelsbach Ottót (ur. 1305-1307) elfogatta, majd magánál tartotta a Szent Koronát – vagy a Dunántúlt irányító Kőszegi Henrik, de jelentős területeket birtokoltak a horvát Subicsok, Frangepánok, vagy a szerémségi Csák Ugrin is. Az Abák a Felvidék keleti felét tartották hatalmukban, a család feje, Amadé nádor pedig a kezdetektől fogva Károly Róbertet támogatta.

Magyarország első Anjou királya már 1300 óta az ország déli részén tartózkodott, mivel a trón körüli harcok nem III. András halálával (ur. 1290-1301), hanem trónra lépésével indultak meg: az utolsó Árpád-házi király ugyanis II. András el nem ismert gyermekétől, utószülött István hercegtől származott, aki később Velencében telepedett le. Károly Róbert apja, a nápolyi Martell Károly már 1290-ben bekapcsolódott a trónért folytatott küzdelembe, igényét pedig – 1295-ben bekövetkező halála után – fia is fenntartotta, akit Magyarországon Csák Ugrin, a Babonics família, Aba Amadé, és Bicskei Gergely prímás támogatott, míg külföldről a Habsburg család, VIII. Bonifác pápa, illetve II. Károly nápolyi király (ur. 1285-1309) segített. Károly Róbertet már 1301-ben megkoronáztak Budán, de miután a Szent Koronát 1310-ig nem tudta megszerezni, a szokásjog értelmében – Fehérváron az esztergomi érseknek kell a Szent Koronát az uralkodó fejére tenni – hosszú ideig nem lehetett törvényes király.

Gentilis pápai követ révén azonban V. Kelemen már 1307 őszétől biztosította Károly Róbert hatalmának megszilárdítását, akit a kiátkozással fenyegetett oligarchák is elismertek uralkodójuknak. Csák Máté

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.