rubicon
back-button Vissza
1217. augusztus 26.

II. András keresztes hadával útra kel a Szentföldre

Szerző: Tarján M. Tamás

„…győzedelmes András király […] akit Jeruzsáleminek nevezünk, azután, hogy jeruzsálemi hadjáratáról, melyet a szaracénok ellenében a katolikus szent hit védelmére a magyaroknak tömérdek seregével indított vala, szerencsésen visszatért.”

(Részlet Werbőczi István Hármaskönyvéből, aki elsőként illette II. Andrást a „jeruzsálemi” jelzővel)

 1217. augusztus 26-án szállt hajóra a dalmáciai Spalato kikötőjében II. András király (ur. 1205–1235) körülbelül ötezer főt számláló keresztes seregével. Miután a néhány hónapos szentföldi hadjárat során a magyar uralkodó csapatai csupán kisebb ütközetekben vettek részt, a középkori krónikások sikertelennek könyvelték el András misszióját, a modern kutatók többsége azonban már a hadi vállalkozás szimbolikus jelentőségét emeli ki, amely egyébként jelentős diplomáciai hasznot is hozott a király számára.

 

Az örökségül kapott ígéret

 

Mint ismeretes, az 1189-ben – I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király (ur. 1189–1199), II. Fülöp Ágost francia uralkodó (ur. 1180–1223) és I. (Barbarossa) Frigyes német–római császár (ur. 1152–1190) vezetésével – megindított III. keresztes hadjárat csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Szaladin egyiptomi szultánnal (ur. 1174–1193) kötött jaffai békeszerződés (1192) Palesztina partvidékét keresztény birtoknak ismerte el, és garantálta a Szentföldre érkező zarándokok háborítatlan utazását, Jeruzsálem azonban továbbra is muszlim kézen maradt. Ennek okán már III. Celesztin pápa (ur. 1191–1198) pontifikátusa alatt megkezdődött az újabb hadi vállalkozás előkészítése, melyben ígérete szerint III. Béla magyar király (ur. 1172–1196) is részt vett volna, súlyos betegsége és hamarosan bekövetkező halála miatt azonban ez az „örökség” az uralkodó kisebbik fiára, Andrásra szállt.

Béla felajánlkozását a középkor leghatalmasabb egyházfőjének is nevezett III. Ince (ur. 1198–1216) később a magyarországi belügyek befolyásolására is felhasználta: a pápa már 1198-ban egyházi kiközösítéssel fenyegette meg a bátyja, Imre (ur. 1196–1204) uralma ellen lázadó András herceget arra az esetre, ha rövid időn belül nem teljesíti apja ígéretét. Az – egyébként hatástalan – ultimátum belpolitikai vonatkozását jól

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.