rubicon
back-button Vissza
1215. június 15.

A Magna Charta kiadása

Szerző: Tarján M. Tamás

1215. június 15-én, a Temze mellett fekvő Runnymede-nél hitelesítette pecsétjével I. (Földnélküli) János angol király (ur. 1199-1216) a Magna Chartát, az angol jogrendszer egyik alapdokumentumát.

Az 1199-ben – Oroszlánszívű Richárdot követően – trónra lépő János uralma nem volt éppen sikertörténet Anglia számára: másfél évtized alatt az uralkodó elvesztette franciaországi birtokai java részét, háborúi finanszírozására gyakran emelte az adókat, és állandó konfliktusban állt az ország leghatalmasabb báróival, akik kudarcai miatt lenézték őt, önkényeskedéseit pedig nem tűrték. Az erélytelen politikája miatt „puhakardú” jelzővel „megtisztelt” Jánost egy ízben, 1213-ban még III. Ince pápa is kiközösítette. Miután az angol király 1214-ben Bouvines mellett újabb megalázó vereséget szenvedett a francia II. Fülöp Ágosttól (ur. 1180-1223) – és ezzel elvesztette valamennyi, a Loire-tól északra fekvő birtokát – Stephen Langton canterburyi érsek vezetésével újabb összeesküvés szerveződött János uralma ellen.

Ez még nem számított rendkívüli eseménynek, ugyanis Hódító Vilmos (ur. 1066-1087) óta nem volt olyan királya a szigetországnak, akinek ne kellett volna lázadókkal szembenézni. Ugyanakkor János esete mégis újdonságot hozott: nem volt másik, komolyan számításba vehető jelölt a trónra. A király öccsének fia, Breton Artúr még az 1204-es hadjárat során tűnt el – egyesek szerint János megölette – másik Plantagenet-jelölt pedig Oroszlán Lajos francia herceg – a későbbi VIII. Lajos király – lehetett volna, de az ő országával Anglia már három évtizede hadban állt, ezért behívása nem tűnt bölcs lépésnek. Így aztán a tanácstalan bárók 1215 januárjában jobb híján Jánoshoz fordultak, és követelték tőle az I. Henrik által kiadott korábbi szabadságlevél megerősítését.

A király egyre habozott, miközben a Langton érsek vezette bárók 1215 júniusára megalkották saját szabadságlevél-tervezetüket, melyet a főurak londoni bevonulása után János is elfogadni kényszerült. 1215. június 15-én, a Temze folyó partján fekvő Runnymede-nél aztán pecsétjével hitelesítette a 63 cikkelyből álló oklevelet, melyben biztosította a katolikus egyház kiváltságait és függetlenségét, garantálta a szabadok jogait – tudniillik, hogy szabad embert bírói vizsgálat nélkül nem büntethetnek – ezenfelül számos pontban beleegyezett a királyi hatalom korlátozásába. Ilyen kitétel volt például az, hogy János csak hűbéresei egyetértésével vethet ki

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.