III. Ince pápa eltiltja Meráni Bertoldot a kalocsai érsekségtől

Szerző: Tarján M. Tamás

1207. április 5-én kelt III. Ince pápának azon levele, melyben II. András magyar király (ur. 1205-1235) számára megtiltja sógora, a 25 esztendős Bertold kalocsai érsekké való kinevezését.

András 1203 táján házasodott össze a Merániai Hercegségből származó Gertrúddal, akivel legifjabb bátyja is áttelepült Magyarországra, miután III. László (ur. 1204-1205) halálával a néhai Imre király öccse örökölte meg a trónt. II. András, valószínűleg felesége közbenjárására, 1206-ban nevezte ki érsekké Bertold bambergi prépostot, amit III. Ince pápa (ur. 1198-1216) azzal az indokkal érvénytelenített, miszerint a fiatal klerikus nem rendelkezik kellő tudással egy ilyen pozíció betöltéséhez.

a tiltás hátterében a királyi és pápai akarat összeütközése állt. III. Ince uralkodása az egyház világi hatalmának csúcspontja volt, a pápa törekedett arra, hogy az egyházi vezetők a keresztény államokban elsősorban őt, és ne az uralkodókat képviseljék. Bertold végül mégis megtarthatta kalocsai érseki címét; először Vicenzában, majd a pápa követelésére Kalocsán tanult, II. András pedig további tisztségekkel halmozta őt el, Bács és Bodrog vármegye főispánjává, horvát bánná, majd 1212-ben Erdély vajdájává nevezve ki sógorát.

Bertold magasra jutásával szokták demonstrálni András gyengekezű és osztogató politikáját, illetve Gertrúd királyné erős befolyását, de az is lehetséges, hogy a király megbízható embernek találta sógorát. Ugyanakkor tény, hogy a magyar arisztokrácia egyre ingerültebben szemlélte a Merániak térhódítását, a királynő meggyilkolásától remélve változást.

Gertrúd 1213-as halála után Bertold két évre külföldre menekült, hazatérése után még három évig birtokolta érseki székét. III. Honorius 1218-ban ugyanis aquileiai pátriárkává tette, így a húga révén amúgy sem népszerű Bertold végleg elhagyta Magyarországot, egészen 1245-ig töltve be új, még előkelőbb tisztségét. A kalocsai érsekségben Csák Ugrin, az 1241-es muhi csata egyik vezére követte őt.

Bertold, a hiedelemmel ellentétben, nem szerepel a Gertrúd halálát feldolgozó Bánk bán című drámában, személyét a királyné másik öccsével, Ottóval keverik össze. Ugyanilyen módon, a színmű hatására gyakran keverednek össze a Merániakhoz kapcsolódó a valós események a dráma cselekményével, ezért Bertoldról számos, valós alapot nélkülöző legenda kering.