rubicon
back-button Vissza
1196. április 23.

III. Béla király halála

Szerző: Tarján M. Tamás 1196. április 23-án hunyt el III. Béla, a 12. század végi Magyarországot felvirágoztató uralkodó, az Árpád-ház egyik legnagyobb formátumú királya.

Béla II. Géza király (ur. 1141-1162) négy fia közül a második volt, születési időpontját 1148-ra becsüljük, ezt bizánci útjáról szóló Krónika-bejegyzés alapján lehet kikövetkeztetni. Miután Géza igen fiatalon, mindössze 32 évesen meghalt, legidősebb fia, III. István (ur. 1162-1172) örökölte meg a trónt, és a hatalommal együtt a sokadik reneszánszát élő Bizánci Birodalommal folytatott háborúskodást, mely során Komnénosz Mánuel (ur. 1143-1180) sokadik uralkodóként tett kísérletet Magyarország hűbéri alávetésére. Bár a császár és II. Géza 1161-ben ötéves fegyverszünetet kötöttek, a 15 esztendős III. István trónra lépése után Mánuel újult erővel támadt észak felé, huzamosabb időre birtokba véve a Szerémséget és Horvátország egyes részeit is.

Miután a császár mind II. Lászlót (ur. 1162-1163), mind IV. Istvánt (ur. 1163-1165) sikertelenül léptette fel ellenkirályként, 1167-ben már hajlott egy számára előnyös, magyarországi hódításait biztosító békére. II. Géza még 1161-ben kötött egy barátságról szóló egyezményt Mánuellel, melyet második fia, Béla herceg személye garantált, aki a kiújuló háború ellenére, a szerződéshez híven 15 esztendősen, 1163-ban útra kelt a bizánci udvarba.

A fiatal herceg pályája váratlanul felívelt Mánuel udvarában, mivel az idősödő, gyermektelen császár számára rokonszenves lett a magyar herceg, így hamarosan lánya jegyesévé tette és kijelölte örökösének, létrehozva az Alexiosz névre átkeresztelkedő Béla számára a deszpotész tisztséget. Alexiosz személyében azonban Mánuelnek 1169-ben fia született, a magyar herceg minden reményét elvesztette a bizánci trónra, hogy aztán III. István váratlan halálával esélye nyíljon egy másik megszerzésére. Miután István 1172-ben – feltehetőleg mérgezésben – elhunyt, Béla hazatért, és bejelentette jogos igényét a magyar trónra, amit feltételezett Bizánc-barátsága miatt a nemesség nagy része, de öccse, Géza, és anyja, Eufrozina királyné sem támogatott. A herceg válaszul egy időre börtönbe záratta ellenszegülő rokonait és közvetlenül III. Sándor pápától kért engedélyt arra, hogy a kalocsai érsek Magyarország királyává koronázhassa őt. III. Béla Bizáncban eltöltött éveinek köszönhetően az ország jó viszonyba került a birodalommal, melynek 1176-ban katonai támogatást is nyújtott a kis-ázsiai szeldzsuk Ikóniumi Szultánság ellen.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.