rubicon
back-button Vissza
1176. május 22.

Merénylet Szaladin szultán ellen

Szerző: Tarján M. Tamás

1176. május 22-én az Asszaszinok Rendjének orgyilkosai sikertelen merényletet hajtottak végre Szaladin egyiptomi szultán (ur. 1174-1193) ellen, miközben az uralkodó seregével az Aleppó közelében fekvő Azaz várát ostromolta.

Az Asszaszinok Rendje a középkor egyik legrejtélyesebb szervezete volt, mely félelemmel töltötte el nem csak a Közel-Kelet, de Európa politikusait, hadvezéreit is. A rend elsősorban precíz merényleteiről híresült el, az 1070 körül, Haszán-i Szabah által alapított szekta azonban vallási irányzat, politikai formáció és terroristacsoport volt egyszerre. Szabah kihasználta a Fátimida dinasztia gyengeségét, és a 11. század végén elfoglalta az észak-iráni hegyekben fekvő Alamut várát, az Asszaszinok későbbi központját.

A rend a bagdadi kalifátus öröklési zűrzavarát kihasználva Irán és Szíria területe között egy hegyvidéki ütközőállamot hozott létre, melynek stabilitása a szinte bevehetetlen erődökön alapult. Az Asszaszinok rendje három csoportra tagozódott, melyek közül a felső kettő vallástudománnyal foglalkozott és csak a fidáj névvel illetett alsó réteg hajtott végre merényleteket. A keresztes hadjáratok idején a hosszú időn át kiképzett katonák a rend és a nagymester, a „hegyek öregjének” rendelkezése és politikai szándéka szerint hajtották végre akcióikat.

Az Asszaszinok célkeresztjébe vallási vezetők, imámok, majd politikusok és hadvezérek kerültek, terroristáik preventív jelleggel irtották ki az ellenük szervezkedő államok vezetőit. A rend, bár iszlám hitű volt, „megrendelésre” akár a keresztes államok kérésére is hajtott végre támadásokat, mindez csak fizetség kérdése volt. A fidájok alsórendűek voltak Szabah rendjében, kiképzésük mégis hatalmas energiát vett igénybe: a meglepően modern eszközökkel dolgozó bérgyilkosok elvegyültek a célszemély közelében, gyakran hónapokig vártak az alkalmas pillanatra, tehát fizikai kiképzésük széleskörű műveltséggel kellett társuljon. Ehhez jött a hideg, számító gondolkodás és a precizitás, ami döntő pillanatban a merénylet sikerét hozta.

Fontos megjegyezni, hogy az Asszaszinok, bár terroristák voltak, mindig kerülték a civil áldozatokat, kizárólag a célszemély meggyilkolásával küldtek figyelmeztetést a külvilág számára. Szaladin szultán 1174-ben került a rend célkeresztjébe, miután Núr-ad-Din emír szíriai és aleppói emír elhunyt. Az uralkodó fia, Al-Szalih háborút vívott a névleg vazallusául szegődő Szaladinnal, melynek során 1175-ben megkereste az

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.