rubicon
back-button Vissza
1163. június 19.

III. István legyőzi nagybátyját Fehérvárnál

Szerző: Tarján M. Tamás

„…sokan mentek akkor a magyarok [III.] István királyhoz, akié előbb volt az ország. Maga is elindult a most választott [IV.] István király ellen, és megharcolt vele. A nagytermetű István, akit most választottak, akkor úgy elfutott előle, miképpen a pogányok menekülnek.” (Részlet a magyar krónikából)

1163. június 19-én ütköztek meg III. István magyar király (ur. 1162-1172) és nagybátyja, IV. István (ur. 1163-1165) ellenkirály seregei Székesfehérvár mellett. A csatában a törvényes uralkodó győzedelmeskedett, így László után a második trónkövetelő is kudarcot vallott, a magyarországi zűrzavar fokozására törekvő Komnénosz Manuél bizánci császár (ur. 1143-1180) azonban még két éven át felhasználta hatalmi törekvéseihez az Árpád-házi herceget.

1162-ben, 21 évnyi uralkodás után II. Géza (ur. 1141-1162) befejezte életét, a király halálával pedig ismét lesújtott az Árpádokat oly sokszor kísértő „turáni átok.” Bár a kijelölt örökös, a mindössze 15 esztendős III. István látszólag akadály nélkül átvette a hatalmat, és 1162 júniusában a Szent Koronát is a fejére tehette, hamarosan nem csak édesapja fivéreivel, Lászlóval és Istvánnal került szembe, de a trónkövetelőket támogató Komnénosz Manuél beavatkozásával is számolnia kellett. A császár, akinek uralkodása idején Bizánc újabb reneszánszát élte, már korábban befogadta a Géza ellen fellázadó hercegeket, a király halálát követően pedig igyekezett minél nagyobb zűrzavart támasztani Magyarországon. Manuél 1162 nyarán Szófia városába vonult seregével, ezzel egy időben pedig követeket küldött hazánkba, hogy az előkelőket rábeszélje II. Géza valamelyik fivérének trónra emelésére.

Érdekesség, hogy a háborús fenyegetés mellett a császár ideológiai szempontból is megpróbálta befolyásolni a magyarokat, ugyanis – amint azt egy bizánci történetíró is leírja – küldöttei azzal érveltek István, vagy László trónra ültetése mellett, hogy az „ősi szokások” – vagyis a pogány korban élő levirátus szabályai – szerint a korona inkább valamelyik testvért, mintsem a fiút illeti meg. A követek sikerrel jártak, III. Istvánt azonban az országnagyok nem az érvek, hanem a bizánci támadás veszélye miatt hagyták cserben; a döntés körülményeit jól mutatja, hogy bár Manuél elsősorban István herceget, unokahúga férjét akarta trónra ültetni, a magyarok végül a császártól kevésbé függő László mellett döntöttek.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.