Székesfehérvár mint királyi koronázó- és temetkezőhely és szent királyok ereklyéinek őrzőhelye az ország egyik szakrális központja volt a középkorban is, de püspöki székhellyé csak 1777-ben, Mária Terézia és VI. Pius pápa egyház-igazgatási reformja során emelkedett. A város egyházi életét 1776-ig egy társaskáptalan (kiváltságos prépostság) irányította. Az új egyházmegye 1938-ban került igazán a figyelem középpontjába, amikor Szent István temetésének 900. évfordulójára emlékezett a város.
Csitáry G. Emil polgármester vezetésével Székesfehérvár városa 1932-től dolgozott azért, hogy a település megújuljon és az 1938-as Szent István-jubileum évében az országos figyelemhez méltó módon pompázzon. A székesfehérvári egyházmegye püspökének, Shvoy Lajosnak írt levelében Csitáry már 1933-ban szorgalmazta, hogy a püspökség kulturális javai is kerüljenek megfelelő állapotba 1938-ra. Az eleve igen szerény birtokállománnyal rendelkező egyházmegye az 1920-as évek végére –
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
