Nemzeti nagy közgyűjteményekről, 1922

1922. évi XIX. törvénycikkNemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről1. § Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem és annak Tanácsa.

Nemzeti nagy közgyűjteményeink úgymint

1. a Magyar Királyi Országos Levéltár;

2. a Magyar Nemzeti Múzeum közös címébe foglalt a) Országos Széchenyi-könyvtár, b) érem- és régiségtár, c) állattár, d) növénytár, e) ásvány- és őslénytár, f) néprajziak tára;

3. az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum;

4. az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és

5. a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem könyvtára (ez utóbbi csak a 10. §-ban megjelölt felvétel bekövetkezése esetén) egy különálló önkormányzati testet alkotnak, mely az Országos Magyar Gyűjteményegyetem nevét viseli s a következő szakaszokban meghatározott önkormányzati jogait az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa által gyakorolja. Az így létrejövő jogi személyiség adományokat és hagyományokat is elfogadhat.

Az intézetnek ez a jogi helyzete személyzetüknek állami alkalmazotti mivoltát nem érinti.

2. § A Tanács szervezete.

A Tanács áll

1. az intézetek első tisztviselőiből és a Nemzeti Múzeum osztályainak [1. § 2. a)-f) pont] vezetőiből, akik a Tanácsnak hivatalból tagjai;

2. a vallás- és közoktatásügyi miniszter által öt évre meghívott összesen tíz egyetemi vagy műegyetemi tanárból;

3. a vallás- és közoktatásügyi miniszter által öt évre meghívott öt, lehetőleg olyan műértőből, aki az intézeteknek nagyobb értéket adományozott.

A Tanácsban alakulása és a munkálatok megindulása idején a vallás- és közoktatásügyi miniszter elnököl, utóbb a Tanács jelölése alapján öt évről öt évre elnököt nevez ki. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, aki a folyó ügyvitelt is ellátja. Az alelnöki tisztet az intézetek első tisztviselői az 1. § sorrendjében kétévenkint váltakozva töltik be. A Tanács titkárait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli ki.

A Tanács teljes ülésben jelöli saját elnökét és meghívás alá eső tagjait (3. § 1. pont) és állást foglal általános elvi könyvtári, levéltári és muzeális kérdésekben; egyébként szaktanácsban vagy igazgatótanácsban jár el. A 3. § 2. és 5–7. pontjaiban felsorolt esetekben (az 5. § harmadik bekezdésében megjelölt esetek kivételével) ötös szaktanácsot kell alakítani, mely az elnökön kívül két intézeti tudományos