A Mitteleuropa fogalmat sokan a Friedrich Naumann lelkész 1915-ben kiadott híres művében szereplő terminussal azonosítják. Naumann nem határozta meg világosan a szó jelentését, ezért azt sokféleképpen értelmezték: a Bécs és Berlin közti szövetség megerősítésétől kezdve a Norvégiától Irakig terjedő államföderáción át egészen addig a leggyakrabban idézett képletig, miszerint Mitteleuropa nem más, mint Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia. Eszerint a két állam nem csak katonai, hanem gazdasági tevékenységét is összehangolná, például a vámok esetében, s később a politikáját is egyeztetné. „Elismerjük – írta Naumann –, hogy Magyarország számára ezek a lépések nem lesznek könnyűek. [...] Magyarország, mint nem német állam, Németország sorsának egy darabját a kezében tartja, hiszen ha úgy döntene, hogy elutasítja Mitteleuropa tervét, azt aligha lehetne megvalósítani. A magyarok tudják ezt; biztosak benne, hogy elsőrendű, nagy jelentőségű világtörténelmi döntést kell hozniuk.” Naumann azt persze nem állította, hogy Németországnak kellene az uralkodó hatalomnak lennie bármely Mitteleuropa-konstrukcióban. A Németországnak jutó politikai előnyök rejtve maradtak, talán azért, hogy az elgondolás elfogadhatóbb legyen a magyar politikusok számára.
ÖssznémetPróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.