A magyarság kulturális emlékezetében kiemelkedő szerepet tölt be augusztus 29. A csatára emlékeztető helyekből Mohács környékén jó néhány akad, de ezek közül több is ellentmondásos. Nem egyértelmű ugyanis, hogy ezek az emlékhelyek milyen szerepet töltöttek be a csata eseményei során. Számos kérdés még ma is megválaszolatlan. Hol zajlottak az összecsapások, és hol számíthatunk még további tömegsírokra? Tényleg a Csele-patakba fulladt a király?
A csatára vonatkozó történeti kutatások az írott forrásokra koncentrálnak. Ugyanakkor a táj képe az elmúlt 500 évben nagymértékben megváltozott, a Duna vízrendszere átalakult. A forrásokban tükröződő történeti táj többé már nem létezik, de a történeti földrajzi rekonstrukció eszközrendszerével lehetőségünk van rá, hogy a változásokat bemutassuk és az eredeti táj képének fontos vonatkozásait megjelenítsük. Jelen írásunkban a csata azon helyeit mutatjuk be, amelyekhez a legtöbb történeti vita kapcsolódik: a csata centrumtérségét és a király menekülésének rekonstruált útvonalát.
A mohácsi csata 500. évfordulójának közeledtével egyre nő az érdeklődés nem csupán az esemény értelmezésével, de az összecsapások emlékhelyeivel kapcsolatban is. Korunk társadalmi vitáiban, a magyarság nemzetközi helyzetét illető
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
