A kínaiak sose nevezték magukat birodalomnak, nem is volt ilyen szavuk, leginkább az aktuális dinasztiájuk nevével utaltak saját államukra. Ettől függetlenül a császárkori Kína megfelelt a birodalmiság legtöbb kritériumának: szuverén állam volt, óriási területtel rendelkezett, különböző nyelvű, etnikumú és kultúrájú népeket fogott össze, központosított kormány igazgatta, s amikor tudott, terjeszkedett.
A kínai egyvalamiben eltért a történelem összes többi birodalmától: nem bukott meg. Ha darabokra hullott is, mindig újraszervezte magát. Gyakorlatilag ez történt a 20. században is, amikor az 1911-ben összeomló császárság helyére a – rövid és kaotikus – köztársasági korszak után, 1949-ben a Kínai Népköztársaság lépett, helyreállítva a kontinensnyi ország egységét s ezzel lényegében a kínai birodalmat. A kínaiak továbbra sem nevezik magukat így – visszamenőleg sem –, a kínai nyelvben újonnan megalkotott „birodalom” szót a történelem más államalakulataira használják. Ez politikai kérdés: a birodalmi identitással a birodalmi politikát is felvállalnák, ez viszont ellentmondana azoknak az elveknek („békés egymás mellett élés”, „a hegemónia elutasítása”, „nemzetek egyenlősége” stb.), amelyek hangoztatásával a Kína felemelkedésétől amúgy is tartó külvilág félelmeit igyekeznek enyhíteni, ezzel megakadályozandó egy nagy Kína-ellenes összefogás létrejöttét. Ez persze nem jelenti azt, hogy Kína mai viselkedésében ne lenne tetten érhető a régi birodalmi mentalitás továbbélése.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
