A század közepén Itáliában is megjelent a protestantizmus: Luccában jelentős közösségük mûködött, és Itália-szerte megdöbbenést váltott ki, amikor 1542-ben az egyik legnépszerűbb hitszónok, a kapucinus ferences rend főnöke, Bernardino Ochino is protestáns hitre tért.
Giampietro Caraffa, aki még spanyolországi nuncius korában közvetlen tapasztalatokat szerzett az inkvizíció ottani hatékonyságáról, ugyanebben az évben szervezte meg a pápai állam területén az inkvizíciót. A türelmetlen bíboros meg sem várta, hogy a kincstár pénzt utaljon ki az új intézménynek, hanem magánvagyonából rendezett be börtönt és vallatószobát Rómában. A feljelentések áradatát hamarosan tömeges letartóztatások és kivégzések követték.
Caraffa már 79 éves volt, amikor 1555-ben IV. Pál néven pápává koronázták. Életkorát meghazudtoló hévvel vetette magát a küzdelembe, hogy helyreállítsa azt a hatalmat, amelyet a pápaság a középkor virágkorában élvezett. Újult erővel tombolt az inkvizíció terrorja: élére korábbi segítőjét, Michele Ghislerit, a leendô V. Pius pápát állította. „Ha apám eretnek volna, magam hordanám a rőzsét a máglyára” – mondta egyszer IV. Pál. A pápa valóban nem kímélt senkit, akiben eretneket gyanított: Morone kardinálist, az egyházi reform egyik vezetőjét börtönbe záratta mint eretneket, mert bírálta az inkvizíció túlkapásait. Igaz, IV. Pál halála után nemcsak szabadon engedték Moronét, de ő elnökölt a tridenti zsinaton.
IV. Pál nevéhez fűződik az Index, a tiltott könyvek jegyzékének összeállítása is. Ezen szerepelt a Biblia valamennyi nem latin fordítása éppúgy, mint Erasmus összes munkája vagy a Dekameron. 61 gyanús nyomda valamennyi termékét máglyára valónak nyilvánította, teljesen függetlenül attól, hogy miről szóltak a könyvek. A pápa nemcsak a könyveket, hanem a festményeket sem kímélte: Volterrával, egy közepes tehetségű festővel átfestette Michelangelo remekművét a Sixtusi kápolnában. Az Utolsó ítélet szereplőinek meztelenségét lengedező leplek takarták el. Volterra soha többé nem moshatta le magától a „Nadrágszabó” nevet.
Négyévi rémuralom után, 1559-ben halt meg IV. Pál. Eszménye a pápaság világuralmáról idejét múlta: halála után újból összehívták a tridenti zsinatot, amely egy új korszak új típusú katolicizmusát hirdette.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.