A magyar labdarúgás gazdag múltja egyben a nagy klubok hegemóniájának története is. Mindkét világbajnoki ezüstérmünk (1938, 1954) mögött ott álltak a korszakos egyesületek, minden évtizedben volt, akinek a hátát nézze a mezőny, és aki mellett csak alamizsna jutott a többieknek. De ahogyan minden birodalom elbukik egyszer, a mi futballunkban sem tartott semmi örökké – miért is tartott volna, amikor maga a világverő magyar labdarúgás is már rég a múlté. De legalább van mire emlékeznünk.
A legrégebbi alapítású magyar klub, a legnépszerűbb, a legtöbbszörös bajnok (29) és kupagyőztes (23), a „Fradi”, amely mindmáig egyedüliként lenne az első, 1901-ben kiírt Nemzeti Bajnokságtól kezdődően folyamatosan első osztályú, ha Kisteleki István MLSZ-elnöksége alatt 2006-ban meglehetősen mondvacsinált okokból nem zárják ki az élvonalból.
Ferencváros–Újpest bajnoki rangadó, 1934. Sárosi elôl Hóri, az Újpest kapusa elfogja a labdátAz alapító elnök, Springer Ferenc ügyvéd 1899. május 3-tól egészen 1920. október 31-én bekövetkezett haláláig állt a Ferencvárosi Torna Club élén. Nem véletlen, hogy 1923-ban felavatott szobra az 1974-ben átadott új stadionban is ott állt a klubház felőli kapu mögött, és ma is – Albert Flórián egész alakos alkotásával egyetemben – a főbejáratot vigyázza. Másfél évvel az egyesület megalakítása után, 1900. december 3-án jegyezték be az egyesület
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
