Bocskai István mozgalmát elsősorban a hajdúsággal szokták összekapcsolni. S valóban, erdélyi részről ő fedezte fel a hajdú katonaságot, jóllehet a hajdúk mellett egy másik, ősi erdélyi katonatársadalom is mellette állt: a székelyek. Az 1605. február 21-i marosszeredai országgyűlésen a székelyek küldöttsége állt először Bocskai mellé és hívta fel a többi erdélyi rendi nemzetet is arra, hogy Bocskai Istvánt ismerjék el a fejedelmüknek. Bocskai, aki ízig-vérig katona volt, remekül szót értett a különböző katonaelemekkel. Míg azonban a korábban szinte törvényen kívüli hajdúságnak ő nyújtott segítő kezet, addig 1605 elején éppen a székelyek siettek a segítségére és tették lehetővé erdélyi fejedelemmé választását.
A székelyek Bocskai iránti hűsége fölöttébb érdekes annak fényében, hogy a fejedelem korábban Báthory Zsigmond tanácsosaként, váradi kapitányként maga vezényelte le a gyurgyevói győzelmet követő székely lázadás vérbe fojtását, a híres véres farsangot. Ráadásul a 16. század végére Bocskai Erdély-szerte sokak szemében vált vörös posztóvá. Az ő Habsburg-párti tanácsai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Erdély felmondja a Portához fűződő vazallusi viszonyát, és Habsburg-szövetségben vegyen részt a tizenöt éves háborúban. A labilis személyiségű Báthory Zsigmond helyett ő intézkedett a katonai ügyek többségében és a belpolitikában is. Bocskai írta alá a Habsburg-szövetséget jelentő prágai szerződést 1595 januárjában, majd ő
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
