A pángermanizmus víziója

Az 1914 előtti időkben Németországban nemigen találunk kialakult és részleteiben végiggondolt Közép-Európa-koncepciót. A Grossdeutschland és Kleindeutschland elképzelés – a nagynémet és kisnémet egység – harca, valamint a Habsburgok és Hohenzollernek közt fennálló politikai nézetkülönbségek miatt Mitteleuropa megteremtése a háború kitörése előtt nem válhatott reálpolitikai célkitűzéssé. Az első világháború során az osztrák–magyar–német fegyverbarátság azonban a kapcsolatok állandósítására és szorosabbra fűzésére ösztönözte a szövetségeseket. Napirendre került egy sor olyan gondolat, amely majd a Mitteleuropa-programban fog felbukkanni. Ezek között szerepelt a közép-európai gazdasági egység megteremtése, a dél-kelet-európai német behatolás és a német elem erősítése a Habsburg Monarchián belül. Életképes alternatíva hiányában a háború folyamán, elsősorban 1914 és 1916 között, a Mitteleuropa-terv fontos tényezővé vált a német katonai és diplomáciai döntéshozatal hátterében.

Az első világháború egyik jelentős újdonsága volt a gazdasági hadviselés eredményes alkalmazása. Ez az új elem, noha döntő fontossággal bírt a Mitteleuropa-gondolat kifejlődésében, tulajdonképpen a német