Amikor abban a megtiszteltetésben van részem, hogy ebben a teremben, ezen az évfordulón és ez előtt a lehető legilletékesebb hallgatóság előtt számolhatok be az 1956-os kutatások és viták mai állásáról, azzal szeretném kezdeni, hogy mélyen átérzem azt a kettős felelősséget, amely ránk, az egykori események tanúira és résztvevőire s egyszersmind kutatóira hárul. Súlyos kérdések egész sora tolul fel ebben a pillanatban, nem is annyira az egész négy évtizeddel kapcsolatban, amelynek jó háromnegyedéért természetesen a Kádár-rendszer viseli a fő felelősséget, hanem elsősorban a rendszerváltás óta eltelt hat-hét év vonatkozásában. Három ilyen kérdést fogalmaztam meg azzal a célkitűzéssel, hogy legalább vázlatosan megkíséreljek válaszolni rájuk.
1) Mit tettünk – és eleget tettünk-e – a magyar forradalom jellegének és jelentőségének, eredetének és következményeinek, tényleges hazai és nemzetközi hatásának megismerése és megismertetése érdekében?
2) Hogyan áll ma, negyven év elteltével, 1956 ügye és történelmi helye a magyar és a nemzetközi köztudatban s a tudományos közvélemény, elsősorban a történeti és politikai tudományok művelői előtt?
3) Mi az, amiben ma feltétlenül többet tudunk ’56-ról, mint 1989-ben? Melyek a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
