rubicon

Győzhetett volna-e a magyar forradalom 1956-ban?

Mítoszok, legendák, tévképzetek, illúziók
20 perc olvasás
A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú után kiala­kult szov­jet–ame­ri­kai szem­ben­ál­lás egyik szín­te­re Ke­let-Eu­ró­pa és ezen be­lül Magyaror­szág volt. Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc tör­té­ne­te ezért csak a nem­zet­kö­zi erő­vi­szo­nyok ala­ku­lá­sá­val össz­hang­ban ér­tel­mez­he­tő he­lye­sen. Bár hosszabb tá­von a kí­sér­let bu­ká­sa el­le­né­re is ja­ví­tot­ta Magyaror­szág po­zí­ció­ját a szov­jet tá­bo­ron be­lül, a kül­ső és belső szu­ve­re­ni­tás vissza­nye­ré­sé­re, vagyis a blokk­ból va­ló ki­vá­lás­ra és de­mok­ra­ti­kus vi­szo­nyok te­rem­té­sé­re nem volt reá­lis le­he­tő­ség.

Tör­tén­he­tett vol­na-e más­ként? El­bu­kott for­ra­dal­mak és fel­ke­lé­sek után ez a leg­gya­ko­ribb, leg­fon­to­sabb kér­dés, amely a kor­tár­sa­kat és az utó­kort egyaránt fog­lal­koz­tat­ja. Szük­ség­sze­rű volt-e a ve­re­ség, avagy a kül­ső és bel­ső kö­rül­mé­nyek sze­ren­csé­sebb ala­ku­lá­sa ese­tén lett

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta