Halálra ítélik Lee Harvey Oswald gyilkosát

Szerző: Hahner Péter

Jack Ruby eredeti neve Jacob Rubinstein volt. 1911-ben született, Chicago egyik zsidó negyedében. Az utcán nőtt fel, adott-vett, üzletelt, és sokat verekedett, főleg a nácik amerikai híveivel és az antiszemitákkal. Sportfogadásokkal, üzleteléssel foglalkozó ügyeskedőnek tekintették, de senki sem tartotta bűnözőnek. A világháborúban besorozták, repülőtéri szerelőként harminchárom hónapot szolgált hat amerikai állam területén (1943—1946). Három kisebb kitüntetést is kapott. Bár barátságos emberként emlékeztek rá, mindenki megjegyezte, hogy gyakran volt feszült és indulatos, főleg akkor, ha valaki megvetően emlegette zsidó származását.  

1947-ben húga, Eva meghívta magához Dallasba, ahol egy éjszakai bárt üzemeltettek közösen.  1963-ban már a Carousel Club nevű sztriptíz-bár alkalmazott üzletvezetője volt. A bár igazgatása mellett számtalan árucikkel próbált üzletelni, általában sikertelenül. Barátai ügyetlen fickónak tartották, aki mindennel kudarcot vall. Az angolszász, protestáns, konzervatív és templomba járó dallasiak sokan chicagói származása és foglalkozása alapján azt feltételezték Rubyról, hogy bűnöző. Ez azonban nem volt igaz. Sőt, rengeteg dallasi rendőr járt a bárjába, és ő mindent elkövetett, hogy jó viszonyt tartson fenn a rendőrséggel. A rendőrök szívesen időztek a Carousel Clubban, s egyikük feleségül vette a bár egyik sztriptíztáncosnőjét. Szívességei fejében a rendőrök is elnézték Rubynak, hogy nincs engedélye a nem nyilvánosan viselt lőfegyverre, s rendszeresen meghosszabbították az engedélyét alkoholos italok árusítására. 

Bár Jack Ruby szeretett azzal dicsekedni, hogy mindenkit ismer és mindenkivel jóban van, nem voltak komoly kapcsolatai a szervezett bűnözéssel. Valamennyi chicagói maffia-tag azt nyilatkozta, hogy Ruby nem volt tagja a „Cégnek”, s erre a következtetésre jutottak a vizsgálóbizottságok is. Nem valószínű, hogy a szervezett bűnözés bármelyik racionálisan gondolkodó képviselője éppen ezt a rendőrséggel barátkozó, hisztérikus fecsegőt bízta volna meg Kennedy elnök gyilkosának, Lee Harvey Oswaldnak megölésével. Jack Revill, a dallasi rendőrség nyomozója így nyilatkozott a képviselőház vizsgálóbizottsága előtt: „Ha Jack Ruby a szervezett bűnözés tagja volt, akkor a szervezett bűnözés személyzeti főnökét le kell cserélni.”

Nagyon meggyőző érvek szólnak a mellett, hogy semmi előre eltervezett elem nem volt a Ruby által elkövetett gyilkosságban. Először is 1963. november 24-én magával vitte az egyik kutyáját, amikor a postára indult. Rázárta autója ajtaját, tehát meg sem fordult a fejében, hogy nem tér vissza hamarosan érte. A Western Union nevű postahivatalban kitöltött egy csekket, s nyugodtan beállt az egyik ügyfél mögé. Megvárta, amíg kiszolgálják, amíg pontosítják a címzett címét, majd felírják Ruby teljes nevét és címét is, és visszaadják az aprót. A pecsét szerint a pénzfeladás 11 óra 17 perckor ért véget. Ezt az időpontot négy perc választotta el attól a pillanattól, amikor Ruby (miután átsétált a postával szemben lévő rendőrség épületébe) rálőtt Oswaldra. Ha bárkinek a megbízásából készült volna fel a megölésére, egészen biztosan jóval korábban ott kellett volna várakoznia a rendőrség alagsorában.

Kizárólag azért találkoztak, mert Harry D. Holmes postai felügyelőt is meghívták Oswald délelőtti kihallgatására. Eredetileg úgy tervezték, hogy Oswaldot tíz óra körül kísérik át a sheriff hivatalába, de Holmes többet kérdezősködött Oswald postafiókjairól, és a kihallgatás elhúzódott. Ha Holmes e helyett a feleségét kíséri el a templomba, ahogy tervezte, a kihallgatás sokkal hamarább véget ér, és Oswaldot már át is szállították volna a sheriff hivatalába, mire Ruby feladja a pénzt a postán. Ráadásul 11 körül Oswald megkérte a rendőröket, hadd vegyen fel valamit a számára behozott ruhák közül. Fritz kapitány elküldött a csomagért, és Oswald kiválasztott belőle egy sötét színű pulóvert. 

Vagyis ha a postán többen állnak Ruby előtt a sorban, ha Holmes felügyelő nem vesz részt a kihallgatáson, és ha Oswald nem veszi fel a fekete pulóvert – sohasem találkoztak volna. Így viszont Ruby előránthatta a pisztolyát, amelyet még sohasem sütött el, meglehetősen szokatlan módon, a középső ujjával meghúzta a ravaszt, és nem szíven és nem is fejbe, hanem gyomron lőtte áldozatát.

A letartóztatása után Ruby kijelentette: „Remélem, megöltem a kurafit! Ez sok gondtól kímélne meg mindenkit… Azt hiszik, hagyom, hogy az az ember, aki lelőtte az elnökünket, megússza?” Majd a motozása közben így beszélt: „Valakinek meg kellett tennie. Ti mind nem tehettétek meg.” Mintha azt várta volna, hogy megdicsérik, és haza is mehet.

A börtönben őrzött Rubyhoz Texas minden részéből áradtak a gratuláló táviratok, s egyesek csak azon sajnálkoztak, hogy Oswald túl gyorsan halt meg. Egy felmérés szerint a texasiaknak majdnem 50 %-a úgy vélekedett, hogy a vádlott nem is érdemel büntetést. A védő előbb a „bűnös szándék nélküli gyilkosságot” próbálta bebizonyítani – vagyis azt, hogy hazafias felháborodásában ölte meg Oswaldot. Texasban a „bűnös szándék” azt jelenti, hogy a gyilkos előre eltervezte tettét, nincs mentsége és nem hirtelen felindulásból cselekedett. Az ilyen módon gyilkoló személyekre halál vagy életfogytiglani börtön vár. A „bűnös szándék nélküli gyilkosság” azonban maximum öt év börtönnel volt büntethető. Egy régi vicc szerint Texasban azt a kérdést szokták feltenni gyilkosság esetén, hogy vajon a csibész, aki megölette magát, megérdemelte-e, amit kapott. Végül a védők inkább az „ideiglenes elmezavart” próbálták bebizonyítani, mert ezzel fel is lehetett volna mentetni Rubyt.

A per 1964. március 4-én kezdődött meg. Rubyt rendkívül bántotta, hogy elmebajosnak akarják feltüntetni, de egyre nyilvánvalóbb lett, hogy szellemi állapota rohamosan hanyatlik. Az ügyész vádbeszéde szerint azért ölte meg Oswaldot, mert azt hitte, hősnek fogják tekinteni. Március 14-én az esküdtszék Rubyt „bűnös szándékú gyilkosság” miatt méltónak mondta ki a halálbüntetésre. 

Amikor viszont Ruby ügye a texasi fellebbviteli büntető törvényszék elé került, 1966. október 5-én megsemmisítették a korábbi ítéletet. Egyrészt azért, mert nem lett volna szabad figyelembe venni Ruby letartóztatása utáni kijelentéseit, melyek szerint már pénteken, 22-én elhatározta, hogy végez Oswalddal – a texasi törvények szerint ilyen kijelentések csak akkor használhatók fel, ha a vádlott írásban teszi meg, és aláírásával igazolja. Másrészt pedig azért, mert a gyilkosság utáni feszült légkör Dallasban nem biztosította a bűntény tárgyilagos elbírálását. 

Rubyt 1964 júniusában kihallgatta a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság. Meglepő mentális leépülésről tett tanúbizonyságot. Elsírta magát, elmondta, hogy nem csak ő, de családtagjai is veszélyben vannak, s hogy a zsidó nép a kiirtás előtt áll. Azt kérte, vigyék Washingtonba, hogy elmondhassa Johnson elnöknek: zsidókat ölnek és csonkítanak meg börtönének alagsorában. Ami a gyilkosságot illeti, újra elmondta, hogy egyedül határozta el, és azért követte el, hogy Jacqueline Kennedynek ne kelljen visszatérnie Dallasba Oswald perére. Kérésére hazugság-vizsgáló gépet kapcsoltak rá, s a jelen lévő orvos úgy látta, depresszió és érzéki csalódások kínozzák. 

Az új perre Wichita Fallsban került volna sor, de a megrendezése előtt, 1967. január 3-án Jack Ruby meghalt a dallasi Parkland Kórházban – éppen ott, ahol Kennedy és Oswald. Úgy látszik, e szomorú történet valamennyi főszereplő eljutott ebbe a kórházba. Az orvosok jelentése szerint Rubyval tüdőrákból származó tüdőembólia végzett vele. Az agyának megvizsgálása során az is kiderült, hogy többszörös daganatáttéttől szenvedett, s a rák innen terjedt át tüdejére.