Pázmány Péter esztergomi érsek halála

Szerző: Tarján M. Tamás

1637. március 19-én Pozsonyban elhunyt Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek, az ellenreformáció prédikátora, a nagyszombati egyetem megalapítója. 

Pázmány Nagyváradon, tehát az Erdélyi Fejedelemség területén született, protestáns kisnemesi családban. Tizenhárom évesen katolizált, majd belépett a jezsuita rendbe, tanult Kolozsváron, Bécsben, és Rómában, Graz egyetemén pedig hittudományt oktatott. 1607-től tevékenykedett Forgách Ferenc esztergomi prímás környezetében. Az ellenreformáció leghíresebb prédikátoraként látványos eredményeket érve el a nemesi családok rekatolizálásáért folytatott harcban. Pázmány sikere abban rejlett, hogy felismerte, az anyanyelv sokkal közelebb hozhatja a katolikus vallást a hívőkhöz. A magyar barokk próza legnagyobb mestereként szenvedélyes stílusban, mozgalmas és gondosan szerkesztett mondatokban írta le gondolatait. Képekben gazdag, ízes nyelvezete, vitára ingerlő gondolatai, jól követhető körmondatai a 17. századi magyar nyelv és stílus művészi megújítójává tették. Hitvitázó írásainak, prédikációinak népnyelvi hasonlatai, érvei mindenkit képesek voltak megszólítani.  

1613-ban jelent meg legfontosabb műve, az Igazságra vezérlő kalauz, amelyet tíz évvel később másodszor is kiadtak. Forgách érseket 1616-ban követte a prímási székben, térítő sikereit 1629-ben bíborosi kalappal jutalmazta VIII. Orbán pápa. Politikusként Pázmány közvetítőként próbálta elősegíteni az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság közötti békét és együttműködést. I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel (1630-1648) jó barátságot ápolt, többször visszatartotta őt a harmincéves háború során Magyarország megtámadásától. Pázmány a legkiemelkedőbb teljesítményt az oktatás fejlesztése és a magyar nyelv ápolása terén nyújtotta. Utóbbit írásai, előbbit pedig iskolaalapításai jelzik: papneveldét alapított Nagyszombatban és Bécsben (1623 – Pazmaneum), melyeket saját érseki vagyonából finanszírozott. 

Pázmány Péter alapította meg 1635-ben bölcsészeti és teológiai fakultással a nagyszombati egyetemet, amely több mai egyetem –  ELTE, SOTE, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a jelenlegi Nagyszombati Szlovák Egyetem – őse, korának legjelentősebb magyarországi felsőoktatási intézménye volt. Pázmány a XVII. századi magyar ellenreformácó vezéralakja, a korabeli katolikus művelődés legjelentősebb alakja volt, a török kor nehézségei között nem csak a katolikus egyház, hanem az egyetemes magyar nemzeti kultúra is sokat köszönhetett neki.

Az élete végén már sokat betegeskedő főpap 67 éves korában Pozsonyban hunyt el. Halála után két héttel, április 3-án végakarata szerint a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban, a szentély alatt temették el. A gyászszertartást Telegdi János kalocsai érsek celebrálta. Latin gyászbeszédet Szelepcsényi György esztergomi kanonok, szenci plébános mondott, aki majd 1666-ban lépett Pázmány örökébe, s lett Nagyszombatban ő is esztergomi érsek. A gyászszertartáson magyarul Forró György nagyszombati rektor beszélt. 

Rigele Lajos Pázmány-síremlékét 1914. június 7-én avatták fel a pozsonyi dómban, a Pálffy-epitáfium közelében, a szentély északi fala mellett. Az életnagyságú domborművön Pázmány bíborosi öltözetben látható, baljában az Isteni igazságra vezérlő kalauz 1623. évi második kiadását, jobbjában pedig pásztorbotot tart.  2005-ben a Pázmány-sír pontos helyének megállapítása és a maradványok azonosítása céljából magyar–szlovák tudományos bizottság alakult, amelynek keretei közt Käfer István, Kránitz Lajos és Hargittay Emil – a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai feldolgozták a sírhoz kapcsolódó levéltári forrásokat. Ezek alapján Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek felkérte a Szlovák Nemzeti Múzeum és a pozsonyi Szlovák Régészeti Múzeum munkatársait, hogy tárják fel a sírt. 

2009. december 30-án exhumálták Pázmány Péter földi maradványait, amelyek vizsgálatát egy antropológusokból, történészekből, régészekből álló kutatócsoport végezte el. Hivatalosan 2010. január 23-án jelentették be, hogy a pozsonyi Szent Márton székesegyházban megtalálták Pázmány Péter sírját. A sír és a hamvak teljes körű feltárása és vizsgálata 2012 végére fejeződött be. Pázmány Péter hamvait ezt követően fakoporsóba helyezték, a sírt pedig Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek 2013. március 18-án újraszentelte.