Cortez partra száll Veracruznál

Szerző: Tarján M. Tamás

1519. március 13-án szállt partra Hernán Cortés konkvisztádorjaival, hogy felfedezze és Spanyolország nevében birtokba vegye a kontinentális Újvilágot. 

Cortés expedíciója két sikertelen próbálkozás után indult, amit külön nehezített, hogy Kuba kormányzója, Diego Velázquez de Cuéllar elvette tőle a parancsnoki tisztet. Cortés mégis elindult, ezzel pedig kockázatos játékba kezdett, hiszen a majdani visszatéréskor lázadásáért halálbüntetés várt rá. Ezért süllyesztette el valamennyi hajóját Veracruznál, mert meg akarta mutatni katonáinak, nincs visszaút. 

Cortés partraszállása után ügyes taktikával egymás ellen fordította az indián törzseket, mindössze 500 emberével két év alatt romba döntötte a kontinens egyik leghatalmasabb államát, Moctezuma király Azték Birodalmát. Az azték kultúrát megsemmisítő hadjárat során a spanyolokat nem csak diplomáciai taktikájuk segítette, hanem az indiánok számára ismeretlen fegyverek ereje is: a Cortés által hozott ágyúk és puskák épp annyira rémisztően hatottak, mint az Újvilágban ismeretlen lovak; a lovasokat az aztékok sokáig az állattal egybenőtt szörnyeknek hitték. 

A konkvisztádor „érdemeiért” később I. Károly spanyol király (aki V. Károlyként német-római császár volt) megbocsátotta engedetlenségét, sőt, Cortést nevezte ki az általa meghódított Új-Spanyolország helytartójává, amely tisztet 1521 és 1524 között töltötte be. Kevéssé ismert, de Mexikó meghódítása után Cortés szervezte a Kaliforniai-félsziget felfedezésére küldött expedíciókat is.