Kuba a 19. századtól kezdődően különleges szerepet játszott az Egyesült Államok külpolitikájában. Az 1823-ban megfogalmazott, „Amerika az amerikaiaké” elven nyugvó Monroe-doktrína, valamint a következő évtizedekben hozzáfűzött kiegészítések is azt jelezték, hogy a Floridához közeli szigetet az Egyesült Államok saját természetes érdekszférájának tekintette.
Az amerikai elnökök gyakran hangoztatták azt a nézetet, hogy Kuba előbb vagy utóbb az USA részévé válik, vagy ha ez mégsem történik meg, akkor minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni, hogy más nagyhatalom befolyása alá kerüljön.
De hogyan változott ez a hagyományosan egyenlőtlen viszonyrendszer a kubai kommunista berendezkedés után?
Földrajzi közelsége, stratégiai jelentősége és gazdasági potenciálja miatt a karibi ország a 19. és 20. század folyamán az Amerika-közi kapcsolatok egyik meghatározó szereplőjévé vált. Miután Kuba 1898-ban elszakadt a spanyol gyarmatbirodalomtól, közel harminc évre szoros függésbe került az Egyesült Államoktól. A kubai alkotmányhoz csatolt Platt-cikkely értelmében Washington fenntartotta a jogot arra, hogy bármikor beavatkozzon, ha úgy ítéli meg, hogy a kubai demokráciát vagy az amerikai érdekeket veszély fenyegeti. Ennek a rendelkezésnek köszönhetően került amerikai ellenőrzés alá Guantánamo. A Platt-cikkelyt csak 1934-ben vonták vissza, de az abban foglaltak alapján az Egyesült Államok több alkalommal is közvetlenül beavatkozott Kuba belügyeibe.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
