A Telekiek

A Teleki-család eredeti neve Garázda volt. Ki tudja, honnan ragadt rájuk ez a nem éppen hízelgő név, amely a család későbbi érdemeivel szöges ellentétben állt. A hagyomány szerint bolgár eredetüek voltak, mindenesetre ősi birtokaik a középkorban részben a magyar fennhatóság alá tartozó Bolgárországban és Boszniában feküdtek, innen vette a család előnevét, amely a mecsinczei vagy mecsinczi alakban fordult elő. A Garázdák először Zsigmond király idelyén tűntek fel országos jelentőséggel, s 1409-ben a királytól armálist, azaz címeres levelet is nyertek. Érdekessége, hogy ez az első ismert festett címeres armális Magyarországon. A Garázdák oldalági leszármazottai között legismertebbek a horogszegi Szilágyiak. Közülük Szilágyi Erzsébet Mátyás király édesanyja volt. A másik híres családtag ebben a korban a kiváló humanista költő, Janus Pannonius, akinek pontos leszármazását nem ismerjük ugyan, de aki szintén a közös Garázda-címert használta, és akit Mátyás is közeli rokonaként ismert el - így hát biztos, hogy a család fiági leszármazottja volt. Boszniát 1414-ben a törökök feldúlták, a Garázda-család kénytelen volt felhúzódni a szűkebb értelemben vett Magyarországra. Hamarosan új birtokokat szereztek Zágorhídon, Széken és a Békés megyei Teleken; utóbbiak a család később állandósuló előnevét és családi nevét adták. A család három ágra szakadt, de a fiágak kihaltával, házasság révén, újra egyesült a széki Telekiekben. A széki birtokos ágból az utolsó férfi, széki Garázda János egyetlen leányát, Annát a teleki Garázdának vagy másként egyszerűen Telekinek nevezett Mihály vette feleségül. Leszármazottaik a Garázda nevet elhagyták, s ettől kezdve a széki Teleki nevet használták. Teleki Mihály Báthori Zsigmond, majd Bocskai István erdélyi fejedelmek testőrkapitánya volt. Ifjabbik fia, János szintén katonai pályát választott: a jenői vár kapitánya és a gyaloghajdúk alkapitánya volt, emellett Zaránd vármegye főispáni tisztét is viselte. Felesége az előkelő erdélyi családból származó Bornemissza Anna lett, aki Apafi Mihály erdélyi fejedelem azonos nevű nejének volt édes nagynénje.

János négy gyermeke közül (II.) Mihály lett az összes Teleki törzsatyja. Nagyváradon született 1634-ben. A Rákócziak udvarában nevelkedett, s először II. Rákóczi György testőreinek kapitányává nevezték ki. Később rokona, Apafi fejedelem alatt igen magas erdélyi hivatalokat töltött be: főkancellár, ország generálisa, több székely szék főkapitánya, (az erdélyi) Fejér, Torda és Máramaros megyék főispánja volt. Kiváló államférfiként meghatározó szerepet játszott abban, hogy Erdély visszakerült a magyar korona fennhatósága alá. Érdemeiért Lipót 1685-ben grófi rangot adományozott neki. 1690-ben bekövetkezett halála