A lengyel október

A lengyel első titkár temetésére Varsóba érkezett Hruscsov személyesen felügyelte az utódlásról folyó vitát, mivel elejét akarta venni annak, hogy Molotov szovjet külügyminiszter emberei szerezzék meg a hatalmat a Lengyel Egyesült Munkáspárton (LEMP) belül. A játszma végül is döntetlenül végződött. A lengyel párt élére átmeneti emberként azt az Edward Ochabot választották meg, aki egykor Sztálin kedveltje volt, de nem tartozott az 1956 tavaszán létrejött, egymással szemben álló pártcsoportok egyikéhez sem. A párttagok és a társadalom tömegei között azonban kezdett elterjedni az a szóbeszéd, hogy a „jobboldali-nacionalista” elhajlóként megbélyegzett Wladyslaw Gomulka, aki az 1951–54 közötti időszakot szigorú házi őrizetben töltötte, s akinek népszerűségét éppen ez az „elhajlás” alapozta meg, visszatér a politikai életbe. Az 1949-et követő évek embertelenségei után a lengyelek nem akartak emlékezni arra, hogy a szovjet típusú rendszer lengyelországi meghonosításában Gomulka is „elévülhetetlen érdemeket” szerzett 1944 és 1948 között.

Az enyhülés