Kuba lakossága sorra vívta véres függetlenségi háborúit, de a tízéves háború (1868–1878) és a „kis háború” (1879–1880) leverése után kizárólag azért aratott győzelmet a kubai függetlenségi háborúban (1895–1898), mert az Amerikai Egyesült Államok 1898-ban hadat üzent Spanyolországnak. A spanyol hegemóniát azonban az Egyesült Államok hegemóniája váltotta fel, s a kubaiak nem tudtak megegyezni abban, hogy ennek az előnyei vagy a hátrányai a jelentősebbek.
Spanyolország 1868-tól 1874-ig súlyos és elhúzódó politikai válságot élt át. Gyors iramban követte egymást egy ideiglenes kormány, egy alkotmányos monarchia, egy „föderális” köztársaság, egy katonai köztársaság, valamint egy polgárháború. Ezt a helyzetet kívánta kihasználni Carlos Manuel de Céspedes kubai ültetvényes. 1868. október 10-én összegyűjtötte cukornádültetvénye rabszolgáit, közölte velük, hogy szabadok, és felszólította őket, hogy harcoljanak Kuba függetlenségéért. A bayamói katedrálisban Kuba patrónája, az Irgalmas Miasszonyunk néven tisztelt Szűz Mária is áldását adta – egy pap közvetítésével – kék, vörös és fehér színekben pompázó zászlajára.
Lázadás a gyarmati sor ellenVéres és hosszú háború bontakozott ki, tizenkét spanyol kormányzó váltotta egymást a gyarmat élén, mire 1878 februárjában amnesztiát
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
