A Tanácsköztársaság időszakában a vörösterrornak Dunapataj után Szolnokon estek legtöbben áldozatul, ahol a legjelentősebb vidéki ellenforradalmi lázadást verték le, és Szamuely Tibor vésztörvényszéke elé állították az elfogottakat. A Tisza-parti városban a második világháború végéig minden évben megemlékeztek a harcban elesett és kivégzett fehérekről. Ezzel szemben a pártállam időszakában a vörösterror áldozatairól mélyen hallgattak, és a fehérkülönítményesek által meggyilkolt kommunistákat és baloldaliakat tekintették hősöknek. A valóság megismeréséhez azonban hozzátartozik az egymással összefüggő, a személyes bosszú elemeit sem nélkülöző terrorakciók elfogulatlan feltárása – anélkül, hogy bármelyiket is igazságosnak és jogosnak tekintenénk.
Május elsején
Az előrenyomuló román hadsereg április végére elérte a Tisza vonalát. Május elsején a proletárdiktatúra helyi vezetői még nagyszabású ünnepséget rendeztek a szolnoki Kossuth téren, ám az esti tűzijátékot már nem tartották meg, mivel elterjedt a hír, hogy a románok a várostól északra átkelnek a folyón. A Vörös Hadsereg egységeit egy Pestről érkezett paranccsal gyorsan visszarendelték Cegléd irányába, nehogy bekerítse őket az ellenség. A román hadsereg mégsem kelt át a Tiszán, hanem a folyó bal partján, a hídfőnél május elsején este egy fehérekből, elsősorban katonatisztekből
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
