rubicon

Versengés az égbolton

Vadászgépek a Magyarország feletti légi harcokban
19 perc olvasás

A második világháború légi harcaiban – a pilóták felkészítése, tapasztalata és az alkalmazott harcászati elemek mellett – a vadászrepülőgépek technikai színvonala meghatározó volt. 

A mérnökök színfalak mögötti küzdelme hónapról hónapra nagyobb sebességű, fordulékonyabb, jobb emelkedőképességekkel rendelkező típusok rendszerbe állítását eredményezte. 

1944–45-ben a Magyar­ország feletti légi háborúban a hadviselő felek a legkorszerűbb típusokat vetették be, valamennyi a légcsavaros vadászrepülők utolsó generációjához tartozott. 

A fizikai korlátok miatt nagyobb sebességet csak sugárhajtóműves típusokkal lehetett volna elérni. Az első, ilyen hajtóművekkel szerelt repülőgépeket (a Messer­schmitt Me 262-eseket, majd az Arado Ar 234-eseket) a németek kezdték sorozatban gyártani. Habár Hitler személyesen ígérte meg Szálasi Ferenc­nek 1944. december 12-i találkozójukon a csodafegyverek bevetését, a magyar légtérben ilyen típusok alkalmazására végül nem került sor. 

A háború hat esztendeje alatt a vadászrepülőgépek sebessége – elérve a légcsavaros repülés fizikai korlátait – 150-200 km/órával, motorjaik teljesítménye pedig 4-500 lóerővel nőtt. Az 1939-ben még korszerűnek

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.