rubicon

Vármegyék és székek Erdélyben

26 perc olvasás

Erdély sokféle hagyományt és jogszokást őrzött meg sokáig, a beköltözés vagy betelepítés során különféle privilégiumokat megszerző népessége már a középkorban sem alkotott egységes közigazgatási szervezetet. A magyarországi vármegyeszervezéssel közel egy időben létrehozott erdélyi vármegyék mellett a 14. század végére egységessé váló székely és szász széki önkormányzatok működése alakított ki megannyi kisebb területi egységet és ma már bonyolultnak ható igazgatási rendet. A középkor óta rendszerint székeknek nevezték a Magyar Királyságba betele­pülő népek azon kisebb területi egységeit, amelyek lakói egyazon törvényszékre sereglettek össze. A törvény­kezés és a közigazgatás korszakunkban még nem vált el egymástól, mindkettő a mindennapi élet szabályozottságát, a közrend megteremtését célozta, amire a kora újkorban talán nagyobb szükség lehetett, mint napjainkban.

Az Erdélyben az államalapítást követően létrejött hét vármegye (Kolozs, Torda, Doboka, Fe­hér, Küküllő, Hunyad, Szolnok) önkormányzatának fejlődése és működése kismértékben ugyan, de eltért az ország más területein lévő vármegyékétől. A vármegyék kialakítására az országos vármegyeszervezéssel egy időben került sor, annyi különbséggel, hogy a tartomány földrajzi elhelyezkedése miatt a szervezés valamelyest lassabban ment

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.