Erdély sokféle hagyományt és jogszokást őrzött meg sokáig, a beköltözés vagy betelepítés során különféle privilégiumokat megszerző népessége már a középkorban sem alkotott egységes közigazgatási szervezetet. A magyarországi vármegyeszervezéssel közel egy időben létrehozott erdélyi vármegyék mellett a 14. század végére egységessé váló székely és szász széki önkormányzatok működése alakított ki megannyi kisebb területi egységet és ma már bonyolultnak ható igazgatási rendet. A középkor óta rendszerint székeknek nevezték a Magyar Királyságba betelepülő népek azon kisebb területi egységeit, amelyek lakói egyazon törvényszékre sereglettek össze. A törvénykezés és a közigazgatás korszakunkban még nem vált el egymástól, mindkettő a mindennapi élet szabályozottságát, a közrend megteremtését célozta, amire a kora újkorban talán nagyobb szükség lehetett, mint napjainkban.
Az Erdélyben az államalapítást követően létrejött hét vármegye (Kolozs, Torda, Doboka, Fehér, Küküllő, Hunyad, Szolnok) önkormányzatának fejlődése és működése kismértékben ugyan, de eltért az ország más területein lévő vármegyékétől. A vármegyék kialakítására az országos vármegyeszervezéssel egy időben került sor, annyi különbséggel, hogy a tartomány földrajzi elhelyezkedése miatt a szervezés valamelyest lassabban ment
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
