Út a hatalom megragadásáig

A bör­tön­évek után Hit­ler új­raa­la­pí­tot­ta az NSDAP-t, s ta­nul­va a puccs si­ker­te­len­sé­gé­ből és kö­vet­kez­mé­nyei­ből, szög­re akasz­tot­ta ra­di­ká­lis ál­lam­el­le­nes prog­ram­ját. Ezt kö­ve­tően le­gá­lis eszkö­zök­kel in­dult harc­ba a gyű­lölt köz­tár­sa­ság el­len. Miu­tán a nem­ze­ti­szo­cia­lis­ták meg­kér­dő­je­lez­he­tet­len ve­zé­re lett és ma­radt, párt­já­ból olyan ha­tal­mas szer­ve­ze­tet épí­tett ki, amely már-már ár­nyék­ál­lam­ként mű­köd­he­tett. Új­ra megala­kul­tak a párt ko­ráb­bi ta­go­za­tai, ame­lye­ket újab­bak kö­vet­tek, s lét­re­jöt­tek az el­ső ún. csa­tolt szer­ve­ze­tek is. A szer­ve­ze­ti nö­ve­ke­dés­hez tár­sult az elein­te ke­vés­bé, azután job­ban, majd rob­ba­nás­sze­rűen nö­vek­vő tag­ság és tár­sa­dal­mi be­fo­lyás, amely­nek kö­vet­kez­té­ben az NSDAP a tény­leges ha­ta­lom­ra is igényt tar­tott.