rubicon

Újabb Bécsi kitérő

A Szent Korona a Rákóczi-szabadságharc idején, 1703–1712
8 perc olvasás

I. József király 1687. végi po­zso­nyi koronázása után a Szent Koronát a magyar törvényeknek megfelelő­en tizenhat évig ismét Pozsonyban tartották. Ám 1703-ban újra Bécsbe szállították, ahol kilenc évig őrizték. A koronázóvárosba csak 1712-ben III. Károly tavaszi magyar királlyá koroná­zására került vissza. 

Miközben az elvitel körülményeiről és módjáról kevés korabeli forrás számolt be, a korona visszaszállításáról már bővebben szólnak a be­számo­lók. Az alábbi írás ezeket mutatja be.

Történetírásunkban két eseményt szoktak megemlíteni a korona 1703. évi elvitelének okaként. A pozsonyi Koronatorony, ahol a koronát a koronázási jelvényekkel együtt őrizték, 1703. június 3-án leégett. En­nél is nagyobb súllyal esett a latba az 1703 nyarán II. Rákóczi Ferenc vezetésével megindult szabadságharc. Az esztendő őszén Rákóczi serege nyugat felé vonulva elfoglalta Észak-Magyarország városait, várait, és haladt a királyság fővárosa, Pozsony felé. November végén már a kurucok kezére került a közeli Zólyom, Léva és Nagyszombat is. Sőt, december 10-én Bercsényi Miklós kuruc generális Pongrácz Gáspár ezereskapitány vezetésével Pozsony ellen indított egy ötezer fős sereget, amelyet azonban Peter Joseph Viard császári ezredes szétkergetett.

III. Károly koronázási szertartása a pozsonyi Szent Márton-templomban 1712.

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta